Rögzítőelemek kihúzásvizsgaálata eléterő szilárdságú betonból és terméskőből Műszaki Tudományi

31 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, 3B_Anyagtudomány, anyagvizsgálat Tagozat.

Rögzítőelemek kihúzásvizsgaálata eléterő szilárdságú betonból és terméskőből

Helyezés: 1

Hallgatók: Hlavicka Viktor
Szak: Építőmérnöki alapképzési szak, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Építőmérnöki Kar,
Tóth Máté
Szak: Szerkezet-építőmérnök, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Építőmérnöki Kar

Témavazetők: Majorosné Lublóy Éva - egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar ,
Török Ákos - egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar ,
Kovács-Sebestény Szabolcs - értékesítési vezető, \N \N Fischer Hungária Bt.

A tanulmányunk alapját képezte, hogy a terméskövekbe történő rögzítések bizonytalanságaira választ
keressünk. A gyártók hiányos adatokkal rendelkeznek terméskövekbe történő rögzítés kérdéseire.
Helyszíni kihúzópróbákkal és egyéb anyagokhoz (pl. tömör kisméretű téglához) hasonló viselkedést
feltételeznek a kapcsolatok tervezése során. Következésképpen, három fajta – az építőiparban gyakran
előforduló – terméskövön kihúzókísérleteket hajtottunk végre. Kezdeti feltételezésünk volt, hogy az
anyagok (beton, kő) porozitása befolyásolja a kapcsolatok teherbírását.

A vizsgálataink előtt megterveztünk egy mérési összeállítást, amely geometriai paraméterek okozta
befolyásoló tényezők nélküli eredményt szolgáltat tiszta húzás igénybevétel esetén. A kísérlet
méréstechnikailag alkalmas a kapcsolat erő-elmozdulás görbéinek megállapítására.

Kiválasztottunk 3 féle gyakori rögzítési rendszert – nyomatékkontrollált feszítődübel, vinilészter hibrid
ragasztóval ill. epoxi alapú ragasztóval rögzített menetes szár-, és egy előre megtervezett kísérleti mátrix
alapján végeztük el a kihúzókísérleteket.

Vizsgálataink során 5 eltérő szilárdságú, betont kevertünk (C20/25, C25/30, C40/50,
C45/55, C55/67). Kétféle forrásvízi mészkő (Gazda ill. Harasztibánya, Süttő) és gránit állt
rendelkezésünkre. Összesen 93 darab (45 beton + 48 terméskő) komplex kihúzókísérletet és 131 önálló
laboratóriumi mérést hajtottunk végre. Vizsgáltuk a próbatestek nyomó ill. hajlító-húzószilárdságát,
porozitását és összefüggéseket kerestük ezen paraméterek és a kihúzódáshoz tartozó erők között.
A méréseket követően az eredményeket kiértékeltük, nyomószilárdság-kihúzó erő, hajlítóhúzószilárdság,
porozitás-kihúzóerő görbéket készítettünk.

Végül megállapítottuk, hogy kezdeti feltételezésünknek megfelelően a kapcsolatok teherbírását nem
csak a nyomószilárdság, hanem a porozitás is nagybanbefolyásolja ragasztott kapcsolatok eseténben.
A beton próbatestek porozitása 5-11% között, a terméskövek porozitása minden esetben 5% alatt volt. Nyomószilárdság szempontjából a Harasztimészkő illetve a gránit volt a legerősebb, mégis a kihúzókísérletek során azt tapasztaltuk, hogy ennekellenére mégsem a terméskövek esetén mértük a nagyobb kihúzóerőt. A magyarázatot abban
találjuk, hogy a ragasztó a beton kapilláris rendszerébe jobban beszivárog és nagyobb teljesítményt
produkál, mint a termésköveknél. Ezt a kísérlet után a félbehasított próbatestek is igazolták.