A Budavári Nagy Labirintus Mamutfogas termének állékonyságvizsgálata Műszaki Tudományi

31 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, 8A_Geotechnológia, geodézia, műszaki földtudomány Tagozat.

A Budavári Nagy Labirintus Mamutfogas termének állékonyságvizsgálata


Hallgató: Karay Gyöngyi
Szak: Szerkezet-építőmérnök mesterszak, Képzés típusa: msc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Építőmérnöki Kar

Témavazetők: Dr. Görög Péter - adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar ,
Dr. Hajnal Géza - docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar


A budai Várhegy mészkősapkájában az oligocén korban több, mint száz különálló barlangüreg képződött. Ezeket már a középkori ember is hasznosította hadi- és raktározási célokra. Az egymáshoz közel álló üregek összenyitásával és kibővítésével jött létre a Nagy Labirintus. A barlangrendszert korábban sok célra hasznosították, ma már csak idegenforgalmi jelentősége van.

Az 1980-as évektől kezdve a megnövekedett járműforgalom a Várhegyen felszínsüllyedésekhez, barlangbeszakadásokhoz vezetett. Évtizedünkben is három súlyos eset volt. A problémákat többször próbálták orvosolni. A megtámasztó szerkezetek építése azonban nem alapult részletes kőzetmechanikai számításon, noha több ízben is készültek a területről tanulmányok, kőzetfizikai és talajmechanikai vizsgálatok. Szükség lenne egy átfogó, alapos kőzetfizikai és geodéziai felmérésen alapuló vizsgálatra, melyek eredményeképpen számításokkal alátámasztva készülhetnének el a szerkezetek. E munkámban bemutatok egy lehetőséget arra, hogy milyen módon lehetne ezt a kérdést megfelelő módon megválaszolni.

A Mamutfogas terem oldásformáival valószínűleg a Nagy Labirintus leggyönyörűbb része, de nagyon veszélyeztetett is. A főtét repedések hálózzák be, sok ezek közül az emberi gondatlanságból fakadt. E teremben tehát különösen fontos lenne a számításokon alapuló megerősítés, hogy megvédjük ezt a geológiai csodát, és ne keletkezzenek felszíni károk se.

A munka négy részből tevődött össze. Elsőként irodalmakból megismerkedtem a tereppel és a kőzetanyaggal. Ezután konzulenseimmel több ízben elmentünk a terembe, fényképeket, és lehetőségeinkhez mérten geometriai felmérést is készítettünk. Ennek adatait dolgoztam fel a készített alaprajzon és metszeteken. A terepi bejárás során megpróbálunk minél több repedést földeríteni, irányukat, dőlésüket és a kitöltő anyagot megismerni.

A harmadik lépés a számítási modellek megalkotása. A geometriai felmérés adatait az irodalomból vett rétegtani és kőzetfizikai adatokkal a Rocscience szoftvercsomaggal modelleztem és elemeztem. Egy geometriát több anyagjellemzővel,és vízzel telített állapotban is megvizsgáltam. Külön figyelmet igényeltek a repedések, mivel az állékonyság kérdésében kulcsfontosságúak lehetnek.

Az értékelés során ismertettem a modellek vizsgálatával kapott eredményeket, körülhatároltam a tönkremenetel várható helyét, megadtam a különböző modellekben kapott biztonságot és értékeltem az eredmények megbízhatóságát, majd javaslatot tettem a további vizsgálatokra.