Az alsó-dunai hullamtéri vizek egyes vízminőségi kérdéseinek vizsgálata Műszaki Tudományi

31 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, 21D_Vízépítés és környezetvédelem Tagozat.

Az alsó-dunai hullamtéri vizek egyes vízminőségi kérdéseinek vizsgálata

Hallgató: Vágvölgyi Zsófia
Szak: Környezetmérnök, Képzés típusa: msc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar

Témavazető: Dr. Szilágyi Ferenc - egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar

Az alsó-dunai hullámtéri vizek egyes vízminőségi kérdéseinek vizsgálata

A természetközeli árterek, hullámterek számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak számunkra. Természetvédelmi értékük mellett – nagy diverzitású, értékes élőhelyei számos állat- és növényfajnak – árvízvédelmi, halászati, rekreációs és, ami dolgozatom szempontjából lényeges, vízminőség-javító szereppel is rendelkeznek.

A megáradó, hullámtéren szétterülő víz folyása lelassul, a benne szállított szennyeződések, így a például mezőgazdasági területekről a folyóvízbe mosódott növényi tápanyagok a nagyobb tartózkodási idő alatt kiülepednek, vagy a gazdag hullámtéri növényzet által felvételre kerülnek. Ezáltal ideiglenesen, vagy véglegesen kikerülnek a folyóvízből, így annak, továbbá befogadójának terheltsége, csökken.

A 19. századtól kezdődő folyószabályozási munkálatok következtében a folyók gyors lefolyást biztosító, szabályozott medrekbe kerültek; az árvízvédelmi töltések a parthoz közel helyezkednek el, a hullámterek területe, és ezáltal az általuk nyújtott szolgáltatások mértéke jelentősen lecsökkent. Ennek egyik kimutatható, káros következménye, hogy megnőtt a folyók, tengerek eutrofizációjának kockázata. A kevés kivétel egyike a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található Gemenc és Béda-Karapancsa tájegység, ahol a Duna a folyóvíztől viszonylag távol kiépített árvízvédelmi töltéseknek köszönhetően, kiterjedt hullámtérrel rendelkezik. Ennek a területnek a vízi tápanyagforgalomban játszott, előnyös szerepét vizsgáltam kutatásom során.

Munkámat 2010-2011 években végeztem, kiegészítve a 2009-es felmérés adataival. Felmértem a hullámtéri vízterek vizek kémiai állapotát, vizsgáltam annak stabilitását a 2009-2011 időszak igencsak változatos időjárási-hidrológiai paraméterei mellett. A kémiai felmérés eredményeit összevetettem az ugyanabban az időben történő ökológiai, makrofita felmérés eredményeivel, vizsgáltam, hogy a kétféle vízminősítési megközelítés eredményei mennyiben támasztják egymást alá. Vizsgáltam a felmérés idején történt vízminőség-javító beavatkozások hatásait, illetve további irodalmi adatok segítségével azt is, hogy a hullámtéri vizekben időben hogy alakul a vizek minősége, mennyiben mutatható ki a betározott folyóvíz állóvízzé válásának folyamata.