Törökország és az Európai Unió- a gazdasági integráció kérdései Közgazdaságtudományi

31 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Világgazdaság, globalizáció - Európai Unió és NATO Tagozat.

Törökország és az Európai Unió- a gazdasági integráció kérdései

Hallgató: Tóth Erika Viktória
Szak: nemzetközi gazdálkodás, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Pannon Egyetem, Kar: Gazdaságtudományi Kar

Témavazető: Dr. Vásáry Viktória - egyetemi docens, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar

Törökország 1989-ben jelezte társulási szándékát az Európai Unióhoz (ami ekkor még EK). 1996-ban teljes vámunió bevezetésére került sor a két, előzőként említett fél között. 1998-ban kidolgozták Törökország számára azt a programot (Európai stratégia Törökországnak címmel), melyben a legfőbb prioritások szerepeltek a koppenhágai kritériumok teljesítéséhez, és ’99-ben megkapta a tagjelölti státuszt. A csatlakozási tárgyalások viszont csak később, 2005-ben kezdődtek meg. Több, mint 20 év telt el az elsőként említett dátum óta, a gazdasági viszonyok folyamatosan változásban vannak szerte a világon, minden kornak megvannak a maga nehézségei, gyengepontjai, jelentkezhetnek válságok. Törökország különleges helyet foglal el földrajzi szempontból is az Unió területéhez képest, mivel Európa és Ázsia határán fekszik, de vajon mennyire tekinthető felzárkóztathatónak a gazdasága?

Kutatásom célja, hogy makrogazdasági mutatók segítségével, adatok összehasonlításával vázoljam a választott ország és az Európai Unió közötti relációkat. Feltárni azt,hogy melyek azok a területek, ahol még hiányosságokat mutat, és mik azok az erősségek, melyek alapján Európába integrálhatónak tekinthető.

Célkitűzésem az volt, hogy végigvezessem az évek haladásával Törökország gazdaságának változását. Minél közelebb érünk időben napjainkhoz, annál jobban megértjük a jelenben zajló eseményeket, ismerve a múltat, illetve a feltételeket, melyek teljesítésének hiánya az Unióhoz való társulást nem teszi lehetővé.

Az EU a török csatlakozási tárgyalásokat nyílt kimenetelűnek tekinti (a Bizottságnak jogában áll felfüggeszteni a tárgyalásokat). Dolgozatomban tehát arra keresem a választ, hogy létrejöhet-e a csatlakozás, és ha Törökország belép az Unióba, ez milyen előnyökkel, hátrányokkal járhat a két oldal gazdasági szemszögéből vizsgálva, tekintve például a piacok bővülését, a munkaerő-áramlást, vagy azt, hogy milyen hatással lenne az esetleges csatlakozás a török gazdaságra (növekedést, csökkenést, vagy stagnálást generálna-e).

Témaválasztás során vonzott az aktualitás, a nemzetközi kitekintés, és az Európai Uniónak a törökökkel kialakított speciális helyzete.