A Kékszakállú szimbolikája Művészeti és Művészettudományi

31 OTDK, Művészeti és Művészettudományi Szekció, Zenei előadás - Ének Tagozat.

A Kékszakállú szimbolikája


Helyezés: 3

Hallgatók: Tarnai Dávid
Szak: Operaének-művész MA, Képzés típusa: ma, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Zeneművészeti Kar,
Töreky Katalin
Szak: Operaének-művész MA, Képzés típusa: ma, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Zeneművészeti Kar

Témavazető: Pál Tamás - karmester, művésztanár, Liszt-díjas, Kiváló művész, Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar


„Régebben meg voltam győződve arról, hogy én vagyok az egyetlen, aki igazán érti a Kékszakállút…” Korunk egyik vitathatatlanul zseniális magyar muzsikusa, Pál Tamás vallott így, amikor Bartók remekművével kapcsolatos gondolatait igyekezett szavakba önteni. E mondatával mintha a számból vette volna ki a szót: megszólít, belém férkőzik – ismer engem ez a zene, ez a történet. Mégis, ha egymás mellett ülve, egyazon előadáson nézzük is végig a darabot, akkor is annyiféle képet rajzol majd belénk, ahányan vagyunk. Ékes példája annak, hogyan építkezhet egy darab teljességében szimbólumokra: szövegében, dramaturgiailag és zenei síkon egyaránt szimbólumok egymásba fűzött sorozata.

De vajon mi is az a szimbólum? Úgy vélem, a közlésnek olyan különleges formája, mely önnön jelentéstartalmán túlmutat. Az általa hordozott másodlagos jelentés megértéséhez azonban előzetes tapasztalat szükséges – ennek hiányában a közlés nem több, mint szigorúan értelmezett fizikai valója. Kizárólag tapasztalataink tükrében adódik hozzá az a plusz jelentéstartalom, mellyel kitörhet a realitás szűken mért keretei közül, új információt (információkat) tárva elénk. A szimbólumok e varázslatos velejárója teszi A kékszakállú herceg várát is annyira egyedülállóvá!

Bartók Béla A Kékszakállú herceg vára című operát Balázs Béla 1910-be írott misztériumjátékára komponálta. Az 1900-as évek elejét Európában az elmagányosodás, a „világfájdalom” hangulata jellemezte, ezt tükrözte a korszak filozófiája, művészete, irodalma egyaránt. Meghatározónak mutatkozott Friedrich Nietzsche filozófiája, Sigmund Freud lélektani felfedezései, a francia szimbolizmus eszméi – Magyarországon Ady Endre költészete, különösen „Új versek” című kötete. Ez a világnézet (vagy inkább hangulat) komolyan hatott a kor értelmiségére, a művészvilágra – így Balázs Bélára és Bartók Bélára is. Pályamunkánkban arra kerestük a választ, hogy hogyan érvényesül ez az életérzés a szimbólumokon keresztül Bartók operájában.