Az új európai pénzügyi felügyeleti architektúra Állam- és Jogtudományi

31 OTDK, Állam- és Jogtudományi Szekció, Pénzügyi jog II. Tagozat.

Az új európai pénzügyi felügyeleti architektúra

Hallgató: Kálmán János
Szak: jogász, Képzés típusa: o, Intézmény: Széchenyi István Egyetem, Kar: Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

Témavazető: Dr. Bende-Szabó Gábor - egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

2007-ben kitört a gazdasági válság komoly próbára tette az Európai Unió szabályozó és felügyeleti rendszerét. Soha nem látott sebességgel reagált az Unió az egyensúlytalanságokra és jogalkotási aktusok széles körét dolgozták ki, fogadták el és léptették hatályba rövid időn belül. Az Európai Unió integrálódott pénzügyi piacai azonban már nem csak ex postszabályozást igényelnek, hanem a szabályok közvetlen uniós szintű felügyeletét is.

Ebbe a kontextusba ágyazódik az európai integráció hosszú távú stratégiája is – az Európai 2030 projekt –, amikor arra az álláspontra helyezkedik, hogy „Ha az EU el akarja kerülni a válság megismétlődését, sürgősen hozzá kell kezdenie pénzügyi intézeteink működésének és felügyeletének reformjához. A pénzügyi intézmények – a hitelezés nagyarányú csökkentését leszámítva – mindmáig nem sokat változtattak a válságot előidéző gyakorlatukon. Kívánatos lenne, hogy e reformokat a G20-ak összehangolják egymás között, de az EU-nak addig is ki kell dolgoznia saját az ellenőrzésre és a felügyeletre vonatkozó szabályozás normáit és mechanizmusait.”

Ez a reformfolyamat 2009 elején el is kezdődött és 2011. január 1-vel indult útjára az EU teljesen új, de a - Lámfalussy-eljárás alapjaira és tapasztalataira épülő - pénzügyi felügyeleti struktúrája a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere.

A Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerében két pillér - egy makro (ESRB) és egy mikroprudenciális pillér (ESA-k) - dolgozik annak érdekében, hogy fenntartsa a pénzügyi stabilitást az Európai Unió egészére nézve, megoldást találjon a válsághelyzetek előrejelzésére és a kialakult válságok menedzselésére. Ambiciózus, ám szükséges feladat, amelyhez a hatóságokat megfelelő „fegyverekkel” kellett felvértezni. Ennek megfelelően a felügyeleti hatóságok fegyvertárában új, minőségileg más „harci eszközök” kerültek elhelyezésre. Ezeken a hatáskörökön keresztül az EU az ex post szabályalkotás mellett utat nyitott – a székhelyország felügyeleti elvét felülírva – a közvetlen uniós szintű pénzügyi felügyeletnek.

Ez az aktivizmus szükséges, azonban nem felel meg az unió hatáskör-átruházásra vonatkozó feltételrendszerének, amelynek rendezése szükséges ahhoz, hogy az új felügyeleti rendszer zökkenőmentesen működhessen, illetőleg, hogy a további felügyeleti integráció megvalósítható legyen. A tanulmány de lege ferenda javaslatként három alternatív megoldást vetít elő a jogi aggályok elnémítása végett.