Háború, védelem, magánosítás Állam- és Jogtudományi

31 OTDK, Állam- és Jogtudományi Szekció, Nemzetközi jog Tagozat.

Háború, védelem, magánosítás

Helyezés: 2

Hallgatók: Farkas Ádám
Szak: jogász, Képzés típusa: o, Intézmény: Széchenyi István Egyetem, Kar: Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar,
Kálmán János
Szak: jogász, Képzés típusa: o, Intézmény: Széchenyi István Egyetem, Kar: Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

Témavazető: Dr. Sulyok Gábor - egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar

„Aki zsoldosok fegyverére alapozza uralmát, sohasem érezheti magát biztonságban, mert a zsoldosok egyenetlenkedők, törtetők, engedetlenek, hűtlenek, barátok közt hetvenkedők, az ellenséggel szemben gyávák…” írja Machiavelli A fejedelem című korszakalkotó munkájában. A gondolatnak a XX-XXI. században ismételten különös jelentősége lett, hiszen az 1990-es évektől egyre nagyobb méretekben kerültek kiszervezésre az államok katonai és biztonsági feladatai magánvállalatokhoz. Adódik is a kérdés, hogy a modern kor pretoriánusaiként tekinthetünk-e ezekre a vállalatokra, illetve alkalmazottaikra, vagy valami más nemzetközi jogi rezsim vonatkozik rájuk?

E kérdést szem előtt tartva, a kortárs szakirodalom jelentős része – a könnyebb utat választva - a zsoldosok fogalma alá kívánja vonni a katonai magánvállalatokat és azok alkalmazottait, annak minden következményével együtt. A dolgozat szerzőiként nem értünk egyet ezzel a megoldással, ugyanis a katonai feladatok kiszervezése még csak rövid múltra tekint vissza, így nem tisztázottak a fogalmak és nem tisztázottak a nemzetközi jogi kérdések sem.

Éppen ezért a dolgozatunk célja a katonai tevékenységek kiszervezésének megismertetése, fogalmi alapvetéseinek tisztázása, kritikus pontjainak vizsgálata és javaslattétel azok orvoslására, különösen a zsoldosság, a humanitárius jog és a felelősség vonatkozásában.

A feltett kérdésre azt a választ adjuk, hogy nem tekinthetjük zsoldosnak sem a katonai magánvállalatokat, sem az alkalmazottaikat, mert nem vonhatók a zsoldosok nemzetközi jogi fogalma alá. Másik oldalról azonban a humanitárius jogi megítélésük nagyon zavaros, rengeteg kérdést vet fel, a felelősségi kérdésekről nem is beszélve.

Álláspontunk szerint, a katonai magánvállalatok lényegében egy újfajta fegyvernemet képviselnek, ezért a humanitárius jogi és felelősségi kérdések rendezése elengedhetetlen. A katonai tevékenységek kiszervezésének megfékezése vagy kizárása irracionális törekvés lenne. A racionális cél a minél teljesebb szabályozás elérés, amelynek legfőbb szabályait nemzetközi szerződéseknek kellene meghatározni, amelyek keretén belül a szabályok tényleges alkalmazása nemzetállami kereteken belül kell, hogy megvalósuljon. Dolgozatunk ezekre a keretekre tesz javaslatot.