Oroszország, Abházia, Dél-Oszétia és Grúzia konfliktusai a Szovjetunió felbomlása után napjainkig Társadalomtudományi

31 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Nemzetközi tanulmányok III. Tagozat.

Oroszország, Abházia, Dél-Oszétia és Grúzia konfliktusai a Szovjetunió felbomlása után napjainkig

Hallgató: Verba Dániel
Szak: Nemzetközi tanulmányok, Képzés típusa: ba, Intézmény: Széchenyi István Egyetem, Kar: Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Témavazető: Dr. Szabó Róbert Zoltán - egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

Fontosnak tartom ezt a területet, hiszen rengeteg olyan konfliktus övezte a térséget az elmúlt két évtizedben, ami nagyban befolyásolta a világpolitika alakulását. Sajnos nem beszélhetünk békés térségről, mivel nagyon sok etnikai csoport, nemzetiség, felekezet tartozik a régióba. (Azonban, az évszázadok során, mindig egy egységként tekintettek a Kaukázusra. Az egység a kétpólusú világ megdöntésével bomlott fel, és habár újra vannak integrációs gondolatok a térségre vonatkozóan, nagyon bonyolult lenne összehozni.) Rengeteg kisebb nagyobb fegyveres konfliktus vagy éppen háború zajlott itt le - különösen a Szovjetunió felbomlása utáni időktől – és odáig fajultak az események, hogy 2008-ban az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország hidegháborúra emlékeztető viszonyba kerültek. Miért? Miben befolyásolhatja egy esetleges konfliktus a mi országunkat és Európát? Miért lenne érdemes nekünk jobban odafigyelni az itteni eseményekre? Milyen alternatívák és lehetőségei vannak a Kaukázusnak? Ezekre a kérdésekre szeretném elsősorban megtalálni a választ. Ebben a tanulmányban csak a 20. századtól kísérem figyelemmel az etnikai konfliktusok okait, következményeit.

Az első és véleményem szerint a legnagyobb probléma ebben a régióban a nyelv. A térség – mint korábban említettem számtalan különböző nyelvből és nyelvcsaládból tevődik össze - elsődleges és globális nyelve az orosz. Orosz források nélkül úgy gondolom érdemtelen írni ebben a témában. (Célom azonban a terület kétoldalú vizsgálata, bemutatása, ezért az ellenoldalon – angol, francia – íródott forrásokat is áttekintettem). A második problémát a térség komplexitása és sok nemzetisége jellemzi, hiszen több mint 23 etnikum él ezen a kis helyen. Én ezek közül csak az abházokat, a dél-oszétokat, a grúzokat és az oroszokat vettem górcső alá. Úgy vélem ez a négy nép határozta meg a főirányvonalat a Kaukázusban, de nem szabad megfeledkezni a többi népcsoportról sem, hiszen ők is szerves tagjai a kaukázusi közösségnek, mint például az azeriek, csecsenek, dagesztánok, örmények és még sokan mások.

Tapasztalataim alapján, Magyarországon kevés, ebben a témában kutató ember van, így dolgozatom kisszámú magyar forrásra tud támaszkodni. Kutatásomra ez ösztönzőleg hatott. A témaválasztásban sokat segített az a tény, hogy a térség rendkívüli módon befolyásolhatja hazánk jövőjét több szempontból is, legfőképpen a Nabucco gázvezeték, amely tulajdonképpen a Kaukázuson keresztül szállítja majd 2017-től Magyarország számára a földgázt.