Budapest és a city-logisztika - megvalósíthatósági fikciók Közgazdaságtudományi

31 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Termelésmenedzsment, logisztika III. Tagozat.

Budapest és a city-logisztika - megvalósíthatósági fikciók


Hallgató: Verner Ágnes
Szak: Gazdálkodási és menedzsment, Képzés típusa: ba, Intézmény: Általános Vállalkozási Főiskola, Kar: \N

Témavazető: Réger Béla - egyetemi docens, Általános Vállalkozási Főiskola \N


Dolgozatomban egy olyan problémával foglalkozom, amelynek megoldása mára égetően szükségessé vált. Ez a probléma a city-logisztika megoldásának kérdése.
Az elején bemutatom, milyen módszereket választottam a munkám során, általános kérdéskörök, amelyek a megértéséhez kellenek. Ilyenek a fogalmak, amelyek a megértést segítik elő, a közlekedés kialakulása – azon belül is, hogy mi a közlekedés, feladatai, céljai, stb. –, a budapesti közösségi közlekedés kialakulásának rövid áttekintése, mit kell alapvetően a logisztikáról és a city-logisztikáról tudni. City-logisztikán belül kitérek arra, hogy Európában milyen megoldásokat alkalmaznak már napjainkban, hogyan nézett ki Budapesten a közösségi teherfuvarozás, amikor még működött hazánkban is. Milyen olyan törekvést elősegítő, illetve ösztönző szabályaink vannak, amelyek a city-logisztikai törekvéseket előirányozzák. Valamint a mellékletek a végén, melyek még tovább bővítik az olvasó látókörét néhány olyan esetben, amely egyébként nem kapcsolódna szorosan a dolgozat tartalmához, illetve amely elősegíti a leírtak megértését.
A második rész a fikciók világa. Itt azt taglalom, hogy szerintem milyen megoldásokat kellene alkalmazni annak érdekében, hogy Budapesten city-logisztika lehessen. Végigveszem azt, hogy:
- mit kellene szállítani
- milyen járművekkel
- hol raktározzunk, illetve legyenek elosztópontjaink
- hol szállítsunk, milyen közlekedési pályákat válasszunk
- milyen egyéb eszközökre van ehhez szükségünk mind segédeszközök, mind informatikai rendszerek tekintetében
- milyen egyéb módszerekre lenne szükség, hogy a rendszer működhessen – ösztönzés és szabályozás/tiltás
- mikor történjenek a szállítások
- kinek a feladata legyen a szállítás és az értékesítés
- hogyan kellene az értékesítést végrehajtani
- milyen érvek, ellenérvek és következtetések szólnak a city-logisztika ellen és mellett.
Végül kiértékelésre kerül az általam készített, nem reprezentatív online kérdőív. Ebben olyan kérdéskörök vannak, amelyek azzal foglalkoznak, hogy mennyire ismert ma hazánkban ez a fogalom, mennyire lenne igényük az embereknek a city-logisztikára, hogyan fogadnák a különböző felvázolt lehetőségeket, és hogy milyen változásokat eredményezne mai életünkben. Az eredmények néhány esetben még számomra is nem kis meglepetést okoztak.
A végén megfogalmazom véleményemet azzal kapcsolatban, hogy szerintem mennyire lenne igény a city-logisztikai rendszer kialakítására és arra, hogy mennyire is lehetne mindezt megvalósítani.