A pedagógiai értékelés mint a tanítás- tanulás támogatásának módszere alsó tagozatban. "Pedagógusok hangja" az értékelésről Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi

31 OTDK, Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, Fejlesztés – oktatás – nevelés II. Tagozat.

A pedagógiai értékelés mint a tanítás- tanulás támogatásának módszere alsó tagozatban. "Pedagógusok hangja" az értékelésről


Különdíj: t

Hallgatók: Néder Karolina
Szak: Tanító, Képzés típusa: ba, Intézmény: Kecskeméti Főiskola, Kar: Tanítóképző Főiskolai Kar,
Farkas Éva
Szak: Tanító, Képzés típusa: ba, Intézmény: Kecskeméti Főiskola, Kar: Tanítóképző Főiskolai Kar

Témavazető: Dr. Hercz Mária - főiskolai docens, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar


Pedagógusjelöltként felkeltette érdeklődésünket az értékelés problémaköre, mely kiemelkedő helyet foglal el az oktatásban, jelentős hatása van a gyermekek tanulására és fejlődésére. Véleményünk szerint azonban az iskolai gyakorlat, a pedagógusok értékelési szokásai nem tükrözik a szakirodalomból megismerhető új szemléletet és technikákat. Tény, hogy a tanárok gyakorlati tevékenysége szorosan összefügg gondolkodásukkal, valószínűleg igaz ez értékelési szokásaikra is. Azt is tudjuk, hogy módszerhasználatukra nagyobb hatással van saját iskolai és szakmai tapasztalatuk, mint a tanultak, így valószínűsítjük, hogy előnyben részesítik a tradicionális értékelési módszereket. Felmerül az a kérdés is, hogy mely tényezők milyen mértékben hatnak gyakorlatukra, milyen mértékben befolyásolja a pályán töltött idő vagy a képzettség.

Kutatásunk célja a pedagógusok és pedagógusjelöltek értékelésről való gondolkodásának megismerése, s egyben a pedagógiai értékelés mint módszer osztálytermi gyakorlatban való megjelenésének vizsgálata, az alkalmazás új technikáinak és eszközeinek feltárása volt. Kombinált kutatási technikát alkalmaztunk: kvantitatív, kérdőíves módszert 146 fős mintán, kvalitatív, szóbeli interjút két, írásbeli tematikus interjút 22 fővel készítettünk, összesen 170 fő válaszait elemeztük.

Kutatásunk néhány eredménye feltételezéseinkkel egybeeső. A pedagógiai értékelés alkalmazásához szükséges tudást a többség saját tapasztalatából, illetve önképzéssel szerezte, gondolkodásukat befolyásolja személyes hátterük: származásuk, a pályán töltött évek, és hogy munkahelye milyen típusú településen van. A modern értékelési technikákat nem igazán tartják hasznosnak, kevésbé alkalmazzák. Értékelni legjobban a tananyagot tudják, tisztában vannak az értékelést torzító tényezőkkel. Meglepő azonban, hogy a régebb óta pályán lévők részesítik előnyben az értékelés során a modern értékelés szemléletét és eszközeit. Az osztályozás kontra szöveges értékelés kérdésében a válaszadók nem következetesek, az osztályozást eredményesnek tartják, de nem objektívnek, valójában azonban nem szeretik, a metakommunikációt preferálják. A minta ötöde egyéni technikákat is alkalmaz.

Kapott eredményeinkkel reményeink szerint hozzájárulhattunk a pedagógiai értékelésről alkotott gondolkodás jelenlegi helyzetének megismeréséhez, melyek megalapozhatnak egy szélesebb körű kutatást.