Tanulás tanítása alsó tagozaton szülők bevonásával Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai

33 OTDK, Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció, A 6-10 éves kor pedagógiája Tagozat.

Tanulás tanítása alsó tagozaton szülők bevonásával

Helyezés: 1

Hallgató: Ledniczki Kinga Melinda
Szak: Tanító, Képzés típusa: ba, Intézmény: Kecskeméti Főiskola, Kar: Tanítóképző Főiskolai Kar

Témavazető: Dr. Hercz Mária - főiskolai docens, Pallasz Athéné Egyetem Pedagógusképző Kar

A XXI. század, a „lifelong learning” idején kulcsfontosságúvá válik a tanulás megszerettetése a gyermekekkel, hisz „a tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége” (NAT, 2012: 8). Az EU polgárai számára kiemelt cél a hatékony önálló tanulás kulcskompetenciájának kifejlesztése (EU, 2010, NAT, 2012). De milyen módon alapozza ezt meg az alsó tagozat? Van-e, kifejleszthető-e a folyamat résztvevőit segítő hatékony program? E kérdésekre kerestem a válaszokat kutatásomban.

Célom egy tantárgy- és tanórafüggetlen tanulást segítő program kialakítása volt, melynek a szülők is aktív részesei. Kutatásom öt szakaszában kombinált kutatási stratégiát alkalmaztam. A kvantitatív előkutatás során 3-7. osztályosok tanulásképét tártam fel kérdőívvel (N=137 fő). Az ennek eredményeire épülő a tréningen 9 fővel dolgoztam (4 alsós gyermek és 5 szülő), a fejlődést kvalitatív módon, reflektív naplókkal, elő- és utóvizsgálattal követtem nyomon.

Feltételezéseim és eredményeim a következők:

(1) Az alsós gyerekek nem rendelkeznek kialakult tanulási stratégiákkal, mechanikusan tanulnak. Az előkutatás eredményei ezt bizonyították.

(2) Változtatható a szülők tanulási attitűdje is, saját pozitív élmény alapján nyitottabbak az új tanulási módszerek elsajátítására. Az előkutatás eredményei alapján a leggyakoribb szülői hozzáállás a segítségnyújtás – ez indokolta a bevonásukat. Az elő-, utóvizsgálat és a reflektív naplók elemzése alapján a szülők tanulásról alkotott véleménye változott: a tanulást változatosnak, játékosnak, és könnyebbnek tartják. A tanult módszerek egy részét gyakrabban tanácsolják gyermekeiknek, mint korábban.

(3) A tanfolyamot követően a gyerekek a tanultak legalább 1/3-át alkalmazzák otthoni tanulás során. Az elő- és utóvizsgálat összehasonlítása azt mutatta, hogy a tréningen elsajátított módszerek nagyobb részének nőtt a gyakorlatban való alkalmazása.

(4) Kifejleszthető olyan tanulási (mini) tréning, ami rövid idő alatt is látható eredményeket mutat – feltételeztem –, s az utánkövető kérdőív adatai alapján ez igaznak bizonyult. A későbbiekben szélesebb körben is tervezem a kipróbálást.

Dolgozatom legfőbb eredményének a különféle szervezeti formákba rugalmasan beépíthető, tagozatváltást is segíthető tanulásmódszertani tréning kidolgozását tartom. A foglalkozásokhoz fejlesztett játékos gyakorlatok, és társasjátékok önállóan is beépíthetők az egésznapos iskola és a napközi otthon gyakorlatába, de megismerésük után otthoni alkalmazásuk is lehetséges.