A Na+/Ca2+ kicserélő szerepének vizsgálata a szinusz csomó és Purkinje-rost spontán automáciájában Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Elméleti orvostudományok - Elektrofiziológia Tagozat.

A Na+/Ca2+ kicserélő szerepének vizsgálata a szinusz csomó és Purkinje-rost spontán automáciájában

Különdíj: t

Hallgató: Bitay Gergő
Szak: N, Képzés típusa: N, Intézmény: N, Kar: N

Témavazető: Dr. Nagy Norbert - tudományos munkatárs, Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

A Na+/Ca2+ kicserélő szerepének vizsgálata a szinusz csomó és Purkinje-rost spontán automáciájában

Bevezetés: A szinusz-csomó és Purkinje-rost spontán ingerképző képességének pontos elektrofiziológiai mechanizmusa több évtizede vita tárgyát képezi. A jelenlegi eredmények szerint a spontán automácia az úgynevezett funny-áram (If) általi depolarizáció és a Na/Ca kicserélő (NCX) közvetítésével létrejövő depolarizáció együttes eredménye. Feltételezték, hogy a két folyamat között szoros kapcsolat van, azonban ezt ez idáig bizonyítani nem sikerült szelektív NCX gátló vegyület hiányában. Munkánk célja egyrészt az NCX spontán ingerképzésben betöltött szerepének a vizsgálata valamint a spontán automáciában részt vevő ionáramok közötti kapcsolat tanulmányozása volt nyúl szinusz-csomóban illetve Purkinje-rostban egy új, szelektív NCX gátló vegyülettel az ORM-10962 segítségével.
Módszerek: Méréseinket hagyományos mikroelektród technikával végeztük nyúl jobb pitvari és bal kamrai Purkinje-rost preparátumokon.
Eredmények: Mindkét szövettípusban megfigyelhető, hogy az NCX valamint az If önálló gátlása nem hozott létre jelentős frekvencia lassulást azonban a két áram együttes gátlása már jelentősen lassította a szívműködést amely bizonyítja a két áram közti kooperációt. Ugyanakkor az NCX, If áram, valamint Ca2+ felszabadulások közel teljes gátlása sem állította meg a szinusz automáciát.
Megbeszélés: Munkánk során megállapítottuk, hogy szinusz-csomóban a spontán automáciát létrehozó ionáramok egy úgynevezett ingerképzési „rezervet” hozhatnak létre, ahol egy-egy áram gátlása nem okoz túlzott mértékű bradycardiát mert a többi áram képes kompenzálni a csökkenést. Ez a jelenség a szinusz működést rendkívül biztonságossá teheti, ugyanakkor Purkinje-rost esetében a gyengébb kooperáció miatt az esetlegesen kialakuló kamrai pótritmus elektrofiziológiailag jelentősen sérülékenyebb.