Etikai Kódex

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács Etikai Kódexe

PREAMBULUM

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: OTDT) Etikai Kódexének a célja, hogy elősegítse a megfelelő etikai értékrend, magatartáskultúra kialakulását, és meghatározza azokat az etikai alapelveket, amelyek útmutatást adnak a tudományos és művészeti diákköri munkát végző hallgatóknak, feladatokat vállaló oktatóknak, kutatóknak (témavezetőknek, diákköri szervezőknek, dolgozatokat bírálóknak, zsűritagoknak), valamint az OTDT különböző szintű testületei tagjai számára.

Az OTDT a tudományosság alapvető tudományetikai rendelkezéseit figyelembe véve biztosítani kívánja a diákköri konferenciák szakmailag és etikailag tiszta lebonyolítását, az összeférhetetlenség elkerülését és a hallgatói esélyegyenlőséget.

Az OTDT a tudományos diákköri munkát meghatározó magatartási szabályok rögzítésével is erősíteni kívánja az önként vállalt, díjazás nélküli feladat jelentőségét, a tudományos diákköri munka magyar felsőoktatás minőségének javításában betöltött szerepét, több mint félévszázados küldetését, érdekében az alábbi szabályzatot alkotja.

1. AZ ETIKAI KÓDEX HATÁLYA

A Kódex személyi hatálya az OTDT tisztségviselőire, tagjaira, valamint az országos konferenciára szánt dolgozatok alkotások, pályaművek (a továbbiakban: dolgozat) szerzőire, a témavezetőkre (konzulensekre), a bírálókra és zsűritagokra, az opponens hallgatókra, valamint a konferenciák rendezésében közreműködő valamennyi személyre terjed ki.

A Kódex tárgyi hatálya kiterjed az Országos Tudományos Diákköri Konferenciával (továbbiakban OTDK) és annak valamennyi szekciójával kapcsolatos mindenfajta etikai vétségre, etikai kérelemre, bejelentésre, kifogásra és eljárásra.

2. TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI MOZGALOM ÁLTALÁNOS ETIKAI ALAPELVEI

 A tudományos és művészeti diákköri munkát végző, és ennek keretében dolgozatot készítő hallgató, témavezető (konzulens), valamint az intézményi és országos tudományos diákköri konferenciákon bírálóként, zsűritagként, szervezőként közreműködő oktató, kutató, tisztviselő emberi kapcsolataiban és munkája során a következő alapelveket követi kitüntetett figyelemmel.

Az OTDT szabályainak betartása

A tudományos diákköri mozgalom valamennyi szereplője maradéktalanul betartja az OTDT és annak szakmai bizottságai által hozott határozatokat, valamint a felsőoktatást és kutatást szabályozó hatályos jogszabályi rendelkezéseket

A szakmai és tudományos nyitottság

A tudományos diákköri mozgalom tagjai a fejlődés változásait követők, társadalmi igényekre reagálók, innovációra nyitottak, új kezdeményezések iránt fogékonyak, ám e fogékonyság nem jelenthet minőségi engedékenységet. A tudományos diákköri közösség minden tagja lehetőség szerint segíti a szakmai bizottságok, munkáját, valamint a hallgatók közötti tisztességes és jogszerű verseny lehetőségeinek megteremtését.

Szellemi szabadság

A mozgalom tagja a szabad véleményformálás és vélemény-nyilvánítás híve, más nézeteit tiszteletben tartja, és azok képviseletére bátorítja. A döntések során az érintettek álláspontjának kialakítását a racionális érvelésen túlmenően nem befolyásolja.

Szellemi tulajdon tisztelete

A diákköri mozgalom valamennyi tagja legmesszebbmenőkig tiszteletben tartja a szellemi tulajdont. A szellemi tulajdon megsértése a konferenciák minden érintettje estében elítélendő A konferencián előadott dolgozat önálló szellemi termék, egészében és egyes elemeit illetően is a benyújtó hallgató kizárólagos tulajdona.

Minőség

A diákköri mozgalom valamennyi tagja a tudományos diákköri tevékenység érdekében végzett munkájában kiválóságra törekszik. A tudományos diákköri tevékenység a kiválóságra támogatására, kiemelésére és megbecsülésére irányul. Ez nyilvánul meg különösen a készített értékelések alaposságában, megbízhatóságában, megfelelő alátámasztottságában és indoklásában.

Együttműködés

A tudományos diákkörök alapelve az együttműködés: mások véleményének tiszteletben tartása, és az álláspontok kialakításánál azok figyelembe vétele. A tudományos diákköri mozgalom szereplői a közös célok megvalósítása érdekében egymással együttműködnek.

Bizalom

A tudományos diákkörben részt vevő közösség megelégedettségének egyik záloga és egyben kifejeződése az egymás és az OTDT tevékenysége iránt tanúsított bizalom. Ezért a diákköri munkában részt vevők minden tőlük telhetőt megtesznek e bizalom kialakítása és folyamatos fenntartása érdekében. Az itt megfogalmazott értékek, alapelvek és szabályok követésével is hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez.

Függetlenség

A tudományos kutatásban és a szakmai vélemény-nyilvánításban a tudományos diákköri mozgalom tagjait a kutatás szabadsága vezeti. Intézményi elkötelezettségeitől függetlenül hozzák meg a tudományos diákköri munkákat érintő állásfoglalásaikat, végzik a tudományos diákköri dolgozatok szakmai bírálatát, az intézményi/kari tudományos diákköri konferenciákon, az OTDK zsűrijében egyaránt.

Objektivitás

Állásfoglalásaiban, szóbeli és írásos véleményében objektivitásra törekszik, a rendelkezésére álló tények és adatok, a tudomására jutott információk alapján mond véleményt és dönt. Csak megalapozottan, az ehhez szükséges tények, adatok és információk lehető legteljesebb körű megismerését követően foglal állást, hoz döntést.

Pártatlanság

Állásfoglalásaiban semleges, egyik felsőoktatási intézmény vagy más érintett szervezet, tudományos műhely vagy személy irányában sem elfogult, azaz sem pozitív, sem negatív irányban nem diszkriminál, nem részrehajló. Szigorúan szakmai szempontok alapján ad, fogalmaz meg véleményt.

Egyéni felelősség az állásfoglalásaiért

Megnyilatkozásaiért, döntéseiért, a különböző, a diákköri mozgalommal kapcsolatos és OTDK dokumentumokban közölt adatokért a tudományos diákköri mozgalom valamennyi szereplője egyéni felelősséggel tartozik, személyes garanciát vállal arra vonatkozóan, hogy azok a vonatkozó jogszabályoknak, az OTDT szabályainak és különösen a jelen etikai szabályzatnak mindenben megfelelnek.

Nyilvánosság

Az OTDT különös gondot fordít az eljárások nyilvánosságára. Ennek érdekében mindent elkövet annak érdekében, hogy a Kódexben meghatározott etikai elveket és szabályokat az OTDT munkájában, rendezvényeinek szervezésében és megvalósításában közreműködő minden egyes munkát vállaló oktató, kutató, szervező és hallgató megismerje és betartsa.

3. TUDOMÁNYETIKAI SZABÁLYOK A KUTATÓMUNKÁT VÉGZŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

1. Tisztesség a tudományos célok és a kutatási szándékok ismertetésében, a tudományos módszerek, eljárásmódok és megalapozott értelmezések szabatos bemutatásában, továbbá az eredmények alkalmazásában rejlő lehetőségek, veszélyek és jogosnak tekinthető igények világossá tételében.
2. Megbízhatóság a kutatás végzésében, az adatok rögzítésében és tárolásában, továbbá az adatok közlésében. A gondatlanság és a figyelmetlenség kiküszöbölése. Teljes körű beszámolás a kutatás kivitelezéséről és eredményeiről.
3. Objektivitás: az értelmezések és a következtetések levonása kizárólag tényeken vagy elfogulatlan és logikus bizonyításon alapulhat, valamint olyan adatokon, amelyek helyessége legalább elméleti szinten ellenőrizhető.
4. Pártatlanság és függetlenség bármely érdekelt féltől vagy csoportérdektől, ideológiai vagy politikai nyomásgyakorlóktól, gazdasági vagy pénzügyi befolyástól.
5. Nyitottság az eredmények más kutatókkal történő közlésekor és az eredmények publikálása során, hozzájárulva a közös tudáskincs gyarapításához. A nyitottság feltételezi a tudományos közleményben közzétett eredményeket alátámasztó adatok nyilvánosságát és hozzáférhetőségét minden érdeklődő kutató és a közvélemény számára. Ezt az alapelvet indokolt esetben korlátozhatják a kutatás jellegéből adódó speciális szempontok (iparjogvédelem, személyiségi jogok védelme stb.). Korlátozott a nyitottság a folyamatban lévő kutatások során is.
6. Gondosság a kutatásban résztvevőket és annak tárgyait illetően, legyenek azok emberek, kísérleti állatok, a környezet vagy a kultúra termékei. Az embereken és állatokon végzett vizsgálatok mindig jogszabályokban is rögzített eljárásokon, tiszteleten és figyelmességen kell, hogy alapuljanak.
7. Elfogulatlanság a mások munkájának bemutatásában, a referenciák megadásában. A kutatók szakmai integritását tiszteletben kell tartani, eredményeiket becsületesen kell kezelni.
8. Önzetlen és elfogulatlan részvétel a tudományos közéletben.

4. AZ ETIKAI VÉTSÉG

Etikai vétséget követ el az a tudományos és művészeti diákköri munkát végző és ennek keretében dolgozatot készítő hallgató, konzulens valamint tudományos diákköri konferenciák szervezésében, megvalósításában közreműködő oktató, kutató, tisztségviselő, aki megsérti a fent megfogalmazott etikai alapelveket és értékeket

Etikai vétséget követ el továbbá, aki nem tartja be a tudományos és művészeti diákköri tevékenységet, az OTDT-t, OTDK-t érintő hatályos szabályokat és az egyéb, közösen hozott döntéseket, a vonatkozó SZMSZ-t, a szakmai követelményeket, a tudományos diákköri működésére vonatkozó egyéb előírásokat.

A jelen szabályzat értelmében etikai vétségnek minősül minden olyan magatartás vagy eljárás, amely sérti vagy veszélyezteti a tudományos diákköri konferencián bemutatandó (bemutatott) dolgozat, előadás tisztességes és elfogulatlan, részrehajlás nélküli értékelését (a továbbiakban: elfogultság), amennyiben az nem tartozik szabálysértési vagy büntető eljárás hatálya alá.

Etikai vétségnek minősül különösen

• a hamisítás, azaz a minden alapot nélkülöző „eredmények” közlése, az adatok vagy eredmények manipulálása, megváltoztatása vagy szándékos elhallgatása;
• a plágium, azaz a mások (különösen a más által konzultált dolgozatokból megismert) ötleteinek, tudományos eredményeinek, szavainak, szövegeinek átvétele es sajátkent való feltüntetése,
• az eltitkolt összeférhetetlenség, azaz ha az érintett a jelen szabályzatban rögzített összeférhetetlenségi okok fennállásának tudatában azt nem jelenti be a felismerést követően haladéktalanul (vagy megfelelő határidőben) az illetékes testületnek (OTDT, érintett Szakmai Bizottság, érintett ügyvezetés, érintett kari/intézményi TDT, stb.),
• a szabad véleménynyilvánítás megakadályozása, azaz ha bármely résztvevő a döntések során az érintettek álláspontjának kialakítását – bármilyen eszközzel – a racionális érvelésen túlmenően befolyásolni próbálja,
• a személyes befolyásolás, azaz az a személyek méltóságát sértő széles körű befolyásolási kísérlet, ami irányulhat a befolyásoló érdekében történő előnyös állásfoglalás kikényszerítésére, vagy harmadik személyre vonatkozó előnytelen döntés meghozatalára;
• továbbá minden más olyan magatartás, amely akadályozza a diákkörökben végzett tisztességes kutatást és az ott készült tudományos eredmények elfogulatlan értékelést.

A hallgatóknak (szerzőknek) dolgozatuk benyújtásakor írásban nyilatkozniuk kell a tudományetikai szabályok megtartásáról.

5. AZ ÖSSZEFÉRHETELENSÉG

Az OTDT biztosítani kívánja eljárásaiban a pártatlanságot és tisztességet, ennek érdekében az azokban részt vevőktől elvárja, hogy személyükben se érintettek se érdekeltek ne legyenek, képesek legyenek az aktuális kérdéseket elfogulatlanul megítélni. Ezért kiemelt figyelmet fordít az összeférhetetlenségi szabályok betartására. Az összeférhetetlenség kiemelt esetkörei a tudományos diákköri konferencián bírálói, illetve zsűri tagjaként végzett tevékenység valamint a díjazással kapcsolatban felmerülő helyzetek.

1. A bírálói tevékenységgel összeférhetetlen különösen, ha

1.1. a bírálatra kapott dolgozat szerzője rokoni kapcsolatban áll vele;
1.2. bár a bírálatra kapott dolgozat szerzője nem az őt foglalkoztató intézmény hallgatója, de a dolgozat szerzőjének témavezetője külső vagy társtémavezetőként közvetlen munkakapcsolatban áll vele;
1.3. a bírálatra kapott dolgozat szerzőjével a konferenciát megelőző két évben közös publikációja jelent meg vagy más szakmai kapcsolatban állnak (pl. egy kutatócsoport tagjai);
1.4. a bírálatra kapott dolgozat témavezetője rokoni kapcsolatban áll vele;
1.5. egyéb okból nem képes a dolgozat elfogulatlan értékelésére.

2. A tagozati zsűri tagjaként végzett tevékenységgel összeférhetetlen különösen, ha

2.1. a tagozatban, amelyben zsűritagként végzi munkáját, olyan hallgató ad elő, akinek (akár a jelen, akár más munkája kapcsán) ő – vagy ő volt – a témavezetője;
2.2. a tagozatban olyan hallgató ad elő, akivel a konferenciát megelőző két évben közös publikációja jelent meg vagy más szakmai kapcsolatban állnak (pl. egy kutatócsoport tagjai)
2.3. a tagozatban olyan hallgató ad elő, aki rokoni kapcsolatban áll vele;
2.4. a tagozatban olyan hallgató ad elő, akinek témavezetője rokoni kapcsolatban áll vele;
2.5. egyéb okból nem képes a tagozatban nyújtott valamely teljesítmény elfogulatlan értékelésére.

3. Nem minősül feltétlen összeférhetetlenségi oknak, de törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint ne legyen a dolgozat bírálója olyan oktató, aki a bírálatra kapott dolgozat szerzőjének intézményével (karával) bármilyen, oktatási vagy kutatási tevékenység végzésére irányuló jogviszonyban áll.

4. Az összeférhetetlenség tényét, ennek előfordulása esetén az érintett bírálónak vagy zsűritagnak jeleznie kell az illetékes Szekció szervezői, illetve az illetékes tudományos diákköri szervezet vezetői felé. Amennyiben egy résztvevőnek utóbb jut tudomására az, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn, köteles azt haladéktalanul bejelenteni a döntésre jogosult testület felé. A bejelentés indokolatlan késedelme vagy elmulasztása etikai vétségnek minősül.

5. A nem jelzett összeférhetetlenség ellenére készített opponensi véleményt és zsűritagként adott értékelést semmisnek kell tekinteni, azt nem lehet figyelembe venni a dolgozatok pontszámainak megállapításakor.

6. A díjazás körében megvalósuló összeférhetetlenség akkor tekinthető etikai vétségnek, ha az az alábbi esetek valamelyikébe sorolható:

6.1. kifejezetten beazonosítható, „névre szóló” díj felajánlása vagy elfogadása;
6.2. az OTDT által nyilvánosságra hozott irányelveknek meg nem felelő jutalom felajánlása vagy elfogadása;
6.3. az érintett szakmai bizottság által ilyennek tekintett egyéb jutalom felajánlása vagy elfogadása.

7. A díjak elfogadásáról az intézményi/kari konferenciák esetében az intézményi/kari TDT, az OTDK esetében az ügyvezetés a jelen szabályzatban foglaltak szerint dönt. E döntési jogát súlyos és kétséges esetben az intézményi/kari TDT az OTDT Etikai Bizottságára, az ügyvezetés pedig az érintett Szakmai Bizottságra – haladéktalan megkereséssel – átruházhatja.

8. Nem minősül feltétlen összeférhetetlenségi oknak, de törekedni kell arra, hogy kellően igazolható és széles merítési bázisból kiválasztható legyen egy adott kar/intézmény által a saját hallgatói részére felajánlott díjazás.

9. A tudományos diákköri konferencia valamennyi résztvevőjétől elvárható – amennyiben ez objektíve lehetséges – az elfogultsági okot haladéktalanul megszüntetni.

9.1. Ha erre nincs lehetőség, kötelezettsége saját összeférhetetlenségét vagy a tudomására jutott, mással szembeni összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni.
9.2. Amennyiben az az összeférhetetlenségi okot nem maga jelenti be, kötelessége elfogadni minden olyan jogszerű, a jelen szabályzatban foglalt szervektől származó döntést, amely az elfogultság kiküszöbölésére irányul.

10. Az OTDT feladat- és hatáskörébe tartozó események, rendezvények kapcsán, különös tekintettel az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon (a továbbiakban: OTDK) minden résztvevő (azaz a hallgatók, oktatók és a bírálati folyamatban résztvevő külső tagok is) köteles egyértelmű és határozott nyilatkozatot tenni arról, hogy őt nem érinti elfogultsági körülmény, továbbá nem tekinti zaklatásnak az erre vonatkozó jogszerű kéréseket, és az esetleges elfogultsági körülmény megszüntetésére vonatkozó intézkedéseket (összeférhetetlenségi nyilatkozat).

Záró rendelkezések

1. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács Etikai Kódexét az OTDT 2020. június 22-i ülésén fogadta el.
2. A jelen szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

AZ ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCS
ETIKAI ELJÁRÁSI SZABÁLYZATA

Országos Tudományos Diákköri Tanács Etikai Kódexének melléklete

1. ETIKAI ÜGYEKBEN ELJÁRÓ TESTÜLETEK

1.  A tudományos diákkörökkel kapcsolatos etikai kérdések eldöntésére a kari/intézményi Tudományos Diákköri Tanácsok (továbbiakban TDT-k) jogosultak etikai bizottságot létrehozni, amely a jelen szabályzat általános keretei között, saját ügyrendje alapján járhat el első fokon.

2. Az OTDK-val kapcsolatosan felmerült etikai ügyek elsőfokú elbírálására a Szakmai Bizottság által kijelölt etikai bizottság jár el első fokon, a jelen szabályzat általános keretei között, saját szabályzata vagy ügyrendje alapján. A Bizottság elnökét, tagjait és az OTDT érintett szakmai bizottsága elnökének személyi javaslata és előterjesztése alapján, az illetékes Szakmai Bizottság titkos szavazással, határozott időre választja meg. E határozott idő a Szakmai Bizottságok esetében az SZMSZ-ben meghatározott időtartam (de legfeljebb az adott Szakmai Bizottság megbízatásának tartama.

3. Az OTDT az etikai ügyek másodfokú elbírálására háromtagú Etikai Bizottságot hoz létre. A Bizottság elnökét, tagjait az OTDT elnökének személyi javaslata és előterjesztése alapján, az OTDT titkos szavazással, határozott időre, 5 évre választja meg.

4. Nem lehet az etikai bizottság tagja, illetve elnöke, aki ellen etikai eljárás folyik, akinek a meghallgatása a konkrét etikai eljárás során szükségessé válhat, illetve aki az adott ügyben bármilyen más módon érintett. Ez esetben a bizottság póttagja(i) taggá lép(nek) elő.

5. Az etikai ügyben eljáró testületek tagjainak a jelen szabályzat alapján joga van az eljárással érintett személyes adatok megismerésére és azok kezelésére, azonban eljárásuk során mindenkor be kell tartaniuk a hatályos adatvédelmi jogszabályokat.

2. AZ ETIKAI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az etikai eljárásokat az alábbi általános szabályok figyelembevételével kell lefolytatni.

1. Az etikai eljárásokat jogszerűen és tisztességesen, a hatékonyságra, a jóhiszeműségre és a bizalmi elvre figyelemmel kell lefolytatni.
2. Az etikai eljárásban érvényesíteni kell az ártatlanság vélelmét, és védeni kell minden érintett személy jó hírnévhez fűződő jogát.
3. Az etikai eljárás során biztosítani kell, hogy a vizsgálati folyamatban résztvevők személyükben ne legyenek érintettek vagy érdekeltek, és elfogultsággal ne legyenek vádolhatók (összeférhetetlenség).
4. Az eljárás alá vont személy számára – adatainak zárt kezelését kérő bejelentő és tanú személyének felfedésén kívül – biztosítani kell az iratokba való betekintés jogát és a jogai gyakorlásához szükséges tájékoztatást.
5. Ha az etikai bejelentésre konferencia kapcsán kerül sor, az etikai eljárást úgy kell lefolytatni, hogy az lehetőség szerint még az etikai vétséggel érintett konferencia megrendezése előtt lezáruljon, ekként biztosítva az eljárásban érintettek részvételi jogait. Amennyiben ez nem lehetséges, és a bejelentés nem az országos, hanem valamely intézményi/kari konferenciára vonatkozik, esetleg meg kell kísérelni az egész rendezvény elhalasztását.
6. Az etikai eljárás lefolytatása nem lehet mérlegelés tárgya: azt a bejelentés alapján meg kell indítani.
7. Az etikai eljárás nem nyilvános.
8. Az eljárás alá vont helyett törvényes képviselője, vagy az általa vagy törvényes képviselője által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, továbbá a fél és képviselője együtt is eljárhat.

3. AZ ETIKAI BEJELENTÉS

1. Etikai eljárás hivatalból indítható, vagy etikai bejelentéssel kezdeményezhető. Az eljáró etikai bizottság a bejelentésre indult eljárást a bejelentés visszavonása esetén hivatalból is folytathatja.
2. Hivatalból indul etikai eljárás, ha az OTDT Etikai Bizottsága vagy valamely tisztségviselője hatáskörében eljárva, az ellenőrzése alá tartozó szakmai bizottságok működése során etikai vétség gyanúját észleli.
3. Etikai eljárást etikai vétség gyanúja esetén bármely hallgató, oktató vagy testületi tag kezdeményezhet szóban (amelyről feljegyzést kell készíteni) vagy írásban (elektronikus úton) az illetékes elsőfokú fórumhoz intézett, és a körülmények leírásával megindokolt bejelentéssel. A bejelentés kötelező tartalmi eleme a bejlentő nyilatkozata, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait az eljáró szervek és személyek a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően megismerhessék és kezelhessék.
4. A bejelentés kézhezvételéről az illetékes elsőfokú fórum – lehetőleg elektronikus úton – haladéktalanul visszaigazolást küld.
5. Az etikai eljárást a tudomásszerzéskor vagy az ok felmerülésekor lehetőség szerint haladéktalanul, de legkésőbb olyan időpontban kell megindítani, hogy annak érdemi elbírálására – figyelemmel az ártatlanság vélelme és az egyéni jogok védelme alapvető elveire – még a dolgozat bemutatása, konferencia lefolytatása, stb. előtt sor kerülhessen.
6. Tudományos diákköri konferencia bírálatában, zsűrizésében való részvétellel kapcsolatos etikai vétség gyanúja bejelentésének nincs helye, ha a konferencia/tagozat rendezvényei már lezajlottak (akkor sem, ha annak nyilvános eredményhirdetésére még nem került sor.)
7. Amennyiben valaki bármely etikai vétség gyanújáról szerez tudomást, azonban annak bejelentésével indokolatlanul késlekedik, utólag az etikai vétség bejelentésére – különösen a szerzett jogok védelme és a jogbiztonság elvei miatt – semmilyen formában nem jogosult. Amennyiben ilyen bejelentést tesz, azt az érintett etikai fórum érdemi vizsgálat lefolytatása nélkül visszautasítja.

 AZ ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁS

1. Az elsőfokú etikai eljárást a bejelentésétől számított legkorábbi időpontban, de legfeljebb 30 napon belül le kell folytatni. Az eljárási határidő az etikai bejelentés kézhezvételét követő munkanapon kezdődik.
2. Az etikai bizottságnak (a továbbiakban: bizottság) az eljárásban (írásbeli vagy szóbeli formában) 8 napos határidő tűzésével be kell kérnie a bejelentéssel érintett, eljárás alá vont személy érdemi nyilatkozatát. A nyilatkozat kötelező tartalmi eleme az eljárás alá vont személy nyilatkozata, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatait az eljáró szervek és személyek a jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően megismerhessék és kezelhessék.
3. A bizottság a bejelentésben foglaltak kivizsgálása érdekében szükség szerint tárgyalást tart, vagy a beszerzett nyilatkozatok, iratok alapján dönt. A bizottsági ülés(eke)t az elnök hívja össze személyes megjelenési kötelezettség vagy elektronikus megjelenési kötelezettség előírásával.
4. A bizottság a bejelentőn és az eljárás alá vont személyen kívül mindazokat meghallgathatja, akiknek az ügyről olyan információja lehet, amely az ügy teljes feltárásához szükséges.
5. Az eljárás szóbeli mozzanatait emlékeztető, ill. jegyzőkönyv útján dokumentálni kell, amelynek tartalmáért és hitelességéért a bizottság elnöke tartozik felelősséggel.
6. Az etikai eljárás nem függeszthető fel.
7. Az etikai bizottság valamennyi döntését határozati formában, részletes indokolással hozza meg. A bizottság érdemi határozatát a rendelkezésre álló iratok és meghallgatások alapján, szótöbbséggel hozza meg. A kisebbségben maradó tag az érdemi határozathoz különvéleményt fűzhet. A határozatot a bizottság elnöke írja alá és kiadmányozza.
8. A bizottság a bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi érdemi határozatokat hozza:

8.1. az eljárást a felelősségre vonást kizáró ok fennállása miatt, vagy a 8. § (6) bekezdés alapján a bejelentés visszautasítása okán megszünteti; vagy
8.2. az eljárás alá vont személyt etikai vétség elkövetésének hiányában vagy bizonyítottság hiányában felmenti; vagy
8.3. amennyiben bizonyítottnak látja az etikai vétség elkövetését, megállapítja annak jogkövetkezményét;
8.4. szükség esetén a bejelentőt bejelentésével egyéb jogi útra utalja.

9. A bizottságnak joga van a feltárt szabályozási hiányosság vagy anomália alapján a Szakmai Bizottság vagy az OTDT felé javaslattal élni annak érdekében, hogy a jövőben, hasonló okból ne fordulhasson elő etikai eljárás.
10. A bizottság határozatát az etikai eljárás alá vont, valamint az etikai bejelentést tevő személy részére meg kell küldeni, akik a határozat ellen a kézhezvételtől számított, legfeljebb 15 napon belül írásban jogorvoslattal élhetnek.
11. A fellebbezéssel meg nem támadott elsőfokú határozat a fellebbezési határidő lejártával jogerőre emelkedik. A bizottság által az etikai eljárás során hozott, nem az ügy érdemére vonatkozó határozat a határozat közlésével jogerőssé válik.

A MÁSODFOKÚ ELJÁRÁS

1. Az elsőfokú érdemi határozat, valamint az eljárást megszüntető határozat ellen annak közlésétől számított 15 napon belül az eljárt etikai bizottságnál benyújtott, de az OTDT Etikai Bizottságának (a továbbiakban: Bizottság) címzett, írásbeli fellebbezéssel lehet élni.
2. Az elsőfokú fórum a fellebbezést és az eljárás során keletkezett iratokat 8 napon belül köteles felterjeszteni az OTDT Etikai Bizottságának, kivéve, ha a megtámadott határozatot a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták.
3. A másodfokon eljáró Bizottság eljárására az itt nem szabályozott eljárási kérdésekben az elsőfokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
4. A Bizottság elnöke a fellebbezés kézhezvételétől számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy a fellebbezést szabályszerűen és határidőben nyújtották-e be. A Bizottság elnöke határozattal elutasítja a fellebbezést, ha az elkésett, vagy ha azt nem az arra jogosult terjesztette elő.
5. A Bizottság – ha a fellebbezést az elnök nem utasította el – a fellebbezésnek a Bizottság általi kézhezvételétől számítolt 15 napon belül köteles az ügyben érdemi határozatot hozni.
6. A Bizottság a fellebbezéssel támadott határozatot és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálhatja, függetlenül a fellebbezésben foglaltaktól.
7. Ha a fellebbezés megalapozatlan, akkor a másodfokú fórum az elsőfokú határozatot helybenhagyja, ellenkező esetben a szükséges további bizonyítást lefolytatja, és ennek eredményeként az elsőfokú határozatot részben vagy egészében megváltoztatja.
8. A Bizottság határozata a közléssel jogerős és végrehajtható.
9. A Bizottságnak joga van a feltárt szabályozási hiányosság vagy anomália alapján a Szakmai Bizottság vagy az OTDT felé javaslattal élni annak érdekében, hogy a jövőben a hasonló okból ne fordulhasson elő etikai eljárás.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
3. §

1. A jelen szabályzatot az OTDT 2020. június 22-i ülésén fogadta el.
2. A jelen szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
3. Az OTDT Szakmai Bizottságai jogosultak a jelen szabályzat figyelembevételével saját etikai kódexüket elkészíteni, amely a Szakmai Bizottság elfogadása után az OTDT elnökének jóváhagyása után léphet hatályba.

Etikai Kódex (letölhető pdf)