Alapító Okirat

AZ ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCS

ALAPÍTÓ OKIRATA

PREAMBULUM

A tudományos diákkör széles kört érintő, a hazai, illetve határon túli felsőoktatási intézményekben, azok karain, intézeteiben, tanszékein, műhelyeiben és az ezen szervezetekkel együttműködő kutatóintézetekben megvalósuló önképzőköri forma. A tudományos diákköri tevékenység keretében elsősorban a felsőoktatásban graduális képzésben tanuló hallgatók végeznek – oktatók és kutatók iránymutatásával – a kötelező tanulmányokon felüli kutatómunkát azzal a céllal, hogy tudományos igényességgel bővítsék tudásukat, és felkészüljenek választott hivatásuk magas színvonalú gyakorlására.

A tudományos diákkörök feladata 1951 óta a tudomány művelésére és tudásteremtésre alkalmas tehetségek felismerése és fejlesztése a magyar felsőoktatás keretében. Ez a tevékenység egyszerre szolgálja a felsőoktatás hatékonyságának növelése révén a társadalom hosszú távú érdekeit és a tehetséges fiatalok sikeres pályakezdését. Munkájuk hozzájárul a tudományos utánpótlás biztosításához, a magyar tudományos nyelv ápolásához, valamint a tudománykommunikáció és a tudományos közösség fejlődéséhez.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: OTDT) a tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók érdekében működő, jogszabály által alapított felsőoktatási szakmai szervezet. Kiemelt feladata a tudományos diákköri tevékenység kereteinek megteremtése, támogatása, valamint az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák (a továbbiakban: OTDK) egységes rendszerének működtetése.

I. ALAPADATOK

Hivatalos név:          Országos Tudományos Diákköri Tanács
Rövidített név:          OTDT
Név angolul:             National Association for Student Research
Rövidített angol
név:                            OTDT
Székhelye:                1095 Budapest, Mester u. 36.
Alapító jogszabály: a tudományos diákkörökről szóló 112/1973. (M.K.8.) MM számú utasítás és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.)
Képviselő:                 az OTDT elnöke
Nyilvántartási szám: FNYF/715-3/2021

II. AZ OTDT CÉLJA

II.1. Az OTDT célja a tudományos tevékenységet végző hallgatók és középiskolás diákok, valamint az őket támogató mesterek (konzulens tanárok) képviselete, a tudományos diákköri műhelymunka támogatása, az intézményi TDK-tanácsok, a szakmai bizottságok szervezése, segítése, együttműködési feltételeinek biztosítása, az OTDK-k és az ahhoz kapcsolódó programok szervezése, irányítása, lebonyolítása. Feladata továbbá az OTDK helyezések, az OTDT által alapított díjak és elismerések szakmai színvonalának folyamatos minőségbiztosítása, társadalmi megbecsülésének növelése. Az OTDT emellett a rendelkezésére álló eszközök függvényében segíti a tehetséges hallgatók és az őket segítő mesterek fejlődését és fejlesztését.

III. AZ OTDT FELADATA

III.1. Az OTDT törvényben meghatározott közfeladata a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos és művészeti tevékenység, a diákköri mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegű tudományos és művészeti diákfórumok szervezése.

III.2. Az OTDT jogszabályban meghatározott keretek között

a) szabályozza saját szervezeti és működési rendjét, az OTDK és a TDK-k minőségbiztosítási feltételrendszerét, az OTDK tudományterületi szekcióit, kiemelten az OTDK központi felhívását és szakmai bizottságainak javaslatára a szekciók felhívását, a hallgatói tudományos teljesítmény értékelési és elismerési rendszerének kereteit, valamint etikai követelményeit;

b) szabályzataiban meghatározott testületeket, bizottságokat és szervezeti egységet működtet a felsőoktatási diákköri mozgalom képviselőinek bevonásával;

c) a szakmai bizottságokkal és a rendező felsőoktatási intézményekkel együttműködve biztosítja az OTDK megszervezésének feltételeit;

d) nyilvántartja és összehangolja a felsőoktatási intézmények tudományos és művészeti diákköri tevékenységét;

e) együttműködik kormányzati szervekkel, felsőoktatási érdekképviseletekkel, felsőoktatási szakmai szervezetekkel, tudományos és művészeti intézményekkel és testületekkel, középiskolákkal, valamint a diákköri mozgalmat támogató gazdasági és civil szervezetekkel a magyar tudományos és művészeti utánpótlást támogató programok fejlesztésében és szervezésében;

f) gazdálkodik a törvényben meghatározott közfeladatra kapott állami finanszírozással, továbbá a feladatai ellátására kapott további pénzügyi támogatásokkal és pályázati forrásokkal, valamint továbbadott céltámogatással járul hozzá a felsőoktatási intézmények OTDK-szervezési feladataihoz;

g) díjakat és kitüntetéseket alapít és ítél oda, valamint szakmai fórumokat és programokat szervez a felsőoktatási és középiskolai tehetséggondozás támogatására;

h) segíti a TDK-s hallgatók és oktatók tudománykommunikációs törekvéseit, és támogatja a fiatalok tudománynépszerűsítő tevékenységét;

i) a rendelkezésére álló eszközökkel segíti a fiatalok körében a tudományos ismeretek bővítésének, a tudományos kutatásokba történő bekapcsolódás lehetőségének, valamint a kutatói életpályának a népszerűsítését;

j) törekszik a magyar tudományos nyelv gondozására, valamint a határon túli magyar tudományos és művészeti utánpótlás támogatására.

IV. AZ OTDT JOGÁLLÁSA

IV.1. Az OTDT az Nftv. alapján jogi személy, valamint közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezet.

IV.2. Az OTDT-t az Nftv. 63.§ (5) bekezdése szerint az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba.

IV.3. Az OTDT politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem fogad el, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

IV.4. Az OTDT közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

V. AZ OTDT SZERVEZETE

V.1. Az OTDT szakmai felsőoktatási szervezet, amelynek legfőbb döntéshozó és képviseleti szerve a Testület.

V.2. Az OTDT szervezetéhez tartoznak a szakmai bizottságai, amelyek a Testület által jóváhagyott OTDK szekcióknak megfelelő tudományterületeken szerveződnek. A szakmai bizottságokba a felsőoktatási intézmények delegálják a képviselőket, valamint a tagok a tudományterületi sajátosságok figyelembevételével kerülnek kiválasztásra. A szakmai bizottságok feladata a tudományterületükön működő TDK-műhelyek munkájának segítése, valamint az OTDK szekciók szervezésének szakmai irányítása.

V.3. Az OTDT Elnöksége az OTDT vezető és operatív döntés-előkészítő szerve. Az Elnökség tagjait az OTDT Testülete választja meg, feladata az OTDT szakmai és szervezeti működésének összehangolása, a Testület döntéseinek előkészítése és végrehajtásának elősegítése, valamint az OTDT működésével kapcsolatos stratégiai és operatív kérdések megtárgyalása.

V.4. Az OTDT részét képezi továbbá a tudományterületi szekciók változó, az OTDK rendező intézményei által jelölt ügyvezetésének tagjai, akiket az OTDT Testületének egyetértésével az OTDT elnöke bíz meg feladataik ellátásával. Az ügyvezetések feladata az OTDT iránymutatása alapján az aktuális OTDK szekcióinak megszervezése és lebonyolítása.

V.5. Az OTDT vezető tisztségviselői: az OTDT elnöke, az OTDT alelnökei és az OTDT titkára.

V.6. Az OTDT működésével kapcsolatos szakmai előkészítői, véleményező, operatív, jogi, pénzügyi és igazgatási-ügyviteli feladatokat az OTDT Titkársága látja el. Az OTDT Titkárságát igazgatóként az OTDT titkára vezeti.

V.7. Az OTDT szervezetének részletes leírását az OTDT Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

VI. AZ OTDT TESTÜLETÉNEK SZAVAZATI JOGÚ TAGJAI

VI.1. A Testület az Országos Tudományos Diákköri Tanács legfőbb döntéshozó és képviseleti szerve.

VI.2. Az OTDT Testületének szavazati jogú tagjai:

• az OTDT szakmai bizottságainak elnökei, akiket akadályoztatásuk esetén az elnökhelyettes képviselhet – a képviselet ellátásához külön meghatalmazás nem szükséges;
• jelenlétük esetén az OTDK szekciók ügyvezetései és a szakmai bizottságok által javasolt és a Testület által megválasztott hallgatói képviselői, akiket akadályoztatásuk esetén a szakmai bizottságok által szintén megválasztott helyettes hallgatói képviselő helyettesíthet – a képviselet ellátásához külön meghatalmazás nem szükséges; amennyiben az ülésen nem vesznek részt, úgy a határozatképesség megállapításánál nem veendők figyelembe szavazati jogú tagként;
• az OTDT Elnökségének tagjai – amennyiben valamely szakmai bizottsági elnök/elnökhelyettes tagja az OTDT Elnökségének, és a szakmai bizottságot ő képviseli szavazati jogú tagként a Testület ülésén, akkor ott szakmai bizottsági szavazati jogával vesz részt a szavazásokon.

VI.3. Az OTDT tagsági jogviszony keletkezéséhez és megszűnéséhez jognyilatkozat nem szükséges.

VII. AZ OTDT TESTÜLETÉNEK MŰKÖDÉSE

VII.1. Az OTDT Testületének elnöke az OTDT elnöke.

VII.2. Az OTDT Testületének üléseit évente legalább kétszer kell összehívni. Az ülések napirendjét, helyszínét és időpontját – az OTDT működéséből fakadó szakmai feladatok sorrendje alapján – az OTDT elnöke határozza meg. Az elektronikus úton video- vagy telefonkonferencia vagy a Testület tagjai közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő, teljesen vagy részben elektronikus hírközlő eszköz (összefoglaló néven telekommunikációs kapcsolat) útján összehívott ülést, amennyiben az alkalmas arra, hogy a Testület tagjai egyértelműen beazonosíthatóak legyenek, a Testület személyes jelenléttel zajló ülésével egyenértékűnek kell tekinteni.

VII.3. Az OTDT elnöke szükség esetén, vagy a tagok egynegyedének írásban megküldött, napirendet tartalmazó kezdeményezésére összehívja a Testület rendkívüli ülését a rendkívüli eseménytől, illetve a kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra.

VII.4. Az OTDT Testülete bármely tagja javaslatára tárgyalhat olyan ügyet is, amely az előzetes napirendben nem szerepelt. A téma napirendre tűzéséhez a jelenlevő szavazati jogú tagok egyszerű többségének támogatása szükséges.

VII.5. A Testület ülésére szóló meghívókat legkésőbb az ülést megelőzően tíz munkanappal, az írásos előterjesztéseket pedig öt munkanappal az ülés előtt elektronikusan meg kell küldeni a Testület tagjainak.

VII.6. Az ülést az OTDT elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök vezeti. Az ülés vezetője a továbbiakban: levezető elnök.

VII.7. Az ülésen elhangzottak alapján az OTDT titkára irányításával az OTDT Titkársága az emlékeztetőt és a határozatokat az ülést követő 30 napon belül a Testület tagjainak és az ülés meghívottjainak megküldi.

VII.8. Az ülésről készült emlékeztetőt a levezető elnök és az OTDT titkára, a határozatokat az OTDT elnöke és titkára írja alá.

VII.9. Az egyes napirendi pontok megvitatása után az OTDT Testülete szavazás útján hoz határozatot.

VII.10. Az OTDT Testülete akkor határozatképes, ha szavazati jogú tagjainak több mint 50%-a jelen van.

VII.11. Amennyiben a Testület ülésén nem jelenik meg a szavazati jogú tagok több mint 50%-a, és így a Testület nem határozatképes, a levezető elnök az ülést elnapolja, és azonos napirendi pontokkal – legkésőbb 15 napon belüli időpontra – új határidőt tűz ki a Testület ülésének megtartására. Erről a tényről a tagokat már a meghívóban tájékoztatni kell. A megismételt testületi ülés a megjelentek számától és az általuk képviselt szavazati aránytól függetlenül határozatképes.

VII.12. A határozathoz a minősített döntések és a jelen pontban felsorolt tisztségviselők megválasztásának kivételével egyszerű szótöbbség szükséges. Nyílt szavazásnál szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha a javaslat ekkor sem kapta meg a támogatáshoz szükséges többséget, akkor a Testület a javaslatot nem támogatta. Az OTDT elnöke (kivéve az eredménytelen választást követően összehívott, megismételt testületi ülést, ahol a megismételt választáson több jelölt esetén az OTDT megválasztott elnöke az, aki a jelöltek közül a legtöbb érvényes szavazatot kapja), elnökségi tagjai, felügyelőbizottsági tagjai esetében a Testület határozatképes ülésén a jelenlévő tagok 2/3-ának szavazata szükséges a megválasztáshoz és a visszahíváshoz.

VII. 13. Minősített, kétharmados többség szükséges:

–   a szakmai bizottságok és a szekciók törléséhez, illetve létesítéséhez;

–   az Alapító Okirat és a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításához;

VII.14. A szavazás megkezdése előtt az ülés elnöke pontosan megszövegezi a határozattervezetet, amelyre a szavazás vonatkozik.

VII.15. A Testület döntéseit nyílt szavazással hozza, kivéve a személyi ügyeket. Személyi ügyekben a Testület szavazati jogú tagjai az ülés levezető elnöke által javasolt, a Testület által az ülés elején egyszerű többséggel megválasztott háromtagú szavazat­számláló bizottság közreműködésével, titkosan szavaznak. A teljesen vagy részben telekommunikációs kapcsolat útján összehívott ülések esetében a titkos szavazást az anonimitást biztosító telekommunikációs felület igénybevételével szükséges lebonyolítani. A telekommunikációs felületen lebonyolított szavazás esetén szavazatszámláló bizottság közreműködése nem szükséges.

VII.16. Egyszerű többséget igénylő ügyben a döntéshozatalra az elnök – testületi ülés tartása nélkül – e-mailben történő szavazást is kezdeményezhet, amely ugyanezen szabályok szerint érvényes.

VII.17. E-mailben történő szavazásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kezdeményezéstől számított öt munkanapon belül nem érkezik az elnökhöz vagy a Titkársághoz arra vonatkozó indokolt észrevétel, hogy az adott kérdésben testületi ülésben kell döntést hozni. Amennyiben érkezik ilyen észrevétel, az elektronikus szavazás nem rendelhető el, és a kérdést önálló napirendi pontként a soron következő testületi ülés elé kell terjeszteni.

VII.18. Amennyiben észrevétel nem érkezik, az elnök a kezdeményezést követő hatodik munkanapon (vagy azt követően) az elektronikus szavazást elrendeli. Az elektronikus szavazásra legalább öt munkanapot kell biztosítani. Személyi kérdésben elektronikus szavazás nem tartható.

VII.19. A határozatok a felsőoktatási intézményekre nézve útmutató jellegűek, ugyanakkor az OTDT és szakmai bizottságai, valamint az OTDK tekintetében kötelező érvényűek. Mindemellett a megvalósítás során a szakmai bizottságok autonómok, és az eltérő tudományterületi és intézményi sajátosságokra figyelemmel járnak el. Az OTDT Testületének határozatait az ülések emlékeztetőjében, az OTDT honlapján közzé kell tenni.

VII.20. Az OTDT éves költségvetését, az arról szóló beszámolót és a közhasznúsági mellékletét – a Felügyelőbizottság előzetes véleményezését követően – a Testület hagyja jóvá.

VII.21. Az OTDT Testülete feladatainak ellátásához bizottságokat hozhat létre és külső szakértőket vehet igénybe.

VIII. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

VIII.1.  Az OTDT működését és gazdálkodását az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 40. és 41. §-ában foglaltak szerint a Felügyelőbizottság ellenőrzi.

VIII.2. A Felügyelőbizottság legalább három- és legfeljebb öttagú testület. Az OTDT Elnökségének tagjai nem választhatók a Felügyelőbizottság tagjává.

IX. AZ OTDT GAZDÁLKODÁSA

IX.1. Az OTDT megfelelő színvonalú működésének forrását az Nftv. 63. § (5) bekezdése alapján a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap Kutatási Alaprésze biztosítja.

IX.2. Az OTDT gazdálkodásában nem utasítható.

IX.3. Az OTDT költségvetése felett a rendelkezési jogot az OTDT elnöke gyakorolja.

IX.4. Az OTDT céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-befektetési tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a fő tevékenysége.

IX.5. Az OTDT gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a jelen Alapító Okiratban meghatározott egyéb céljainak érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

IX.6. Az OTDT a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a közhasznú tevékenységekre használja fel.

IX.7. Az OTDT ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint a közhasznú célok hatékony megvalósításának érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

IX.8. Az OTDT tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

IX.9. Az OTDT gazdálkodási, számviteli feladatait, illetve gazdasági adminisztrációját a titkár mint igazgató irányításával az OTDT Titkársága látja el.

X. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

X.1. Jelen Alapító Okiratot az OTDT Testülete 2026. október 15. napján tartott ülésén fogadta el.

X.2. Jelen Alapító Okirat az elfogadásával egyidejűleg hatályba lép.

X.3. Az Alapító Okirat elfogadásával és hatályba lépésével hatályát veszti az OTDT 2021. október 12-i ülésén elfogadott Alapszabálya a Szervezeti és Működési Szabályzattal egységes szerkezetben. Az Alapító Okirat a hatályba lépése időpontjában folyamatban lévő, megválasztott (megbízott) tisztségviselői mandátumokat nem érinti, azt a tisztségviselők jelenlegi mandátumának lejártakor (megszűnésekor) kell először alkalmazni.

X.4. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdéseket az OTDT Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint az abban meghatározott további szabályozók rendezik. Az Alapító Okirat elfogadása a hatályba lépése előtt elfogadott OTDT Etikai Kódex, valamint a szakmai bizottsági szervezeti és működési szabályzatok, illetve a kitüntetések alapító okiratai és szabályzatai érvényességét és hatályát nem érinti.

Kelt: Győr, 2026. október 15.