Szervezeti és Működési Szabályzat

AZ ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI TANÁCS
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), valamint az Országos Tudományos Diákköri Tanács (a továbbiakban: OTDT) Alapító Okiratának I. pontjára figyelemmel meghatározza az OTDT szervezeti felépítésének és működésének részletes szabályait, kereteit. A jelen SZMSZ rendelkezéseit az OTDT Alapító Okiratával összhangban kell értelmezni. Az OTDT az Alapító Okiratban meghatározott szabályozási feladatainak forrásrendjéről az 1. számú mellékletben meghatározott módon rendelkezik.

I. AZ OTDT SZERVEZETE

I.1.Testület

A Testület tagjai a szavazati jogú tagok és a tanácskozási jogú tagok.

A Testület szavazati jogú tagjairól az OTDT Alapító Okiratának VI. pontja rendelkezik.

I.1.1. A szavazati jogú tagok tagsági jogviszonyának keletkezése

a) Szakmai bizottságok elnökei, elnökhelyettesei (az elnök akadályoztatása esetén):

Az OTDT szakmai bizottságainak elnökeit az OTDT elnökének javaslatára, elnökhelyetteseit (és a szavazati joggal nem rendelkező titkárát/titkárait) pedig a szakmai bizottság megválasztott elnökének javaslatára (a továbbiakban együtt: szakmai bizottsági tisztségviselők) a szakmai bizottság választja meg és az OTDT elnöke bízza meg. A szakmai bizottsági tisztségviselők megbízatása négy évre szól és újraválaszthatók.

Amennyiben időközi – a megbízási idő lejárta előtti – választásra kerül sor, az annak során megválasztott szakmai bizottsági tisztségviselő megbízatása a mandátumból még hátralévő időre szól. Ennek leteltét követően új választást kell tartani.

A szakmai bizottsági tisztségviselők mandátuma a választás évében megtartott Pro Scientia Aranyérem-átadó ünnepi OTDT ülésen kezdődik, és a négy évvel későbbi Pro Scientia Aranyérem-átadó ünnepi OTDT ülésig tart. Időközi választás esetén a mandátum az OTDT elnöke által kiállított megbízólevél kiállításának napján kezdődik.

b) Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (a továbbiakban: OTDK) a Testület által megválasztott hallgatói képviselői:

A Testület hallgatói képviselőit és helyettes hallgatói képviselőit (a szekciót rendező intézmény és a szakmai bizottság javaslatára) a Testület választja meg a szekció felhívásának elfogadásával. A mandátum az OTDK szekció felhívásának Testület általi elfogadásával kezdődik, és az aktuális OTDK évében a Pro Scientia Aranyérem-átadó ünnepi OTDT ülésig tart. A hallgatói képviselők, valamint a helyettes hallgatói képviselők nem választhatók újra.

A helyettes hallgatói képviselő a hallgatói képviselő akadályoztatása vagy távolléte esetén gyakorolja a hallgatói képviselőt megillető jogokat, ideértve a Testület ülésein való szavazás jogát. A szavazati jog gyakorlásához külön megbízás nem szükséges.

c) Elnökség:

Az Elnökség tagjai: elnök, örökös elnök, 5 alelnök, titkár, továbbá legfeljebb 8 választott elnökségi tag, valamint a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának (a továbbiakban: PSAT) elnöke.

Az Elnökség választott tagja és tisztségviselője az a személy lehet, akinek felsőoktatási munkássága jelentősen hozzájárult a TDK-mozgalom, az OTDK-k és az OTDT céljainak megvalósításához.

Az OTDT elnöke, alelnökei és a további, legfeljebb 8 választott elnökségi tag mandátuma négy évre szól, a választás évében esedékes őszi Pro Scientia Aranyérem-átadó ünnepi OTDT ülésen kezdődik és a négy évvel későbbi Pro Scientia Aranyérem-átadó ünnepi OTDT ülésig tart. Amennyiben időközi elnökségi tag választására kerül sor, úgy az új tag mandátuma a határozott időből még hátralévő időre szól. Az elnök, az alelnökök és a további elnökségi tagok újraválaszthatóak.

Az OTDT örökös elnökére és titkárára az OTDT elnöke tesz javaslatot, amiről a Testület határoz. Az örökös elnök és a titkár mandátuma megválasztásukkal kezdődik és határozatlan időre szól.

A PSAT elnökének mandátuma a PSAT elnökévé történő megválasztásával kezdődik és a PSAT elnökségének végéig tart. Akadályoztatása esetén a PSAT elnöke az OTDT Titkárságának (a továbbiakban: Titkárság) küldött elektronikus levélben a szavazati jogát a PSAT más tagjára átruházhatja.

Az OTDT elnökének személyére az OTDT tagjaiból az Elnökség által megválasztott, háromtagú Jelölő Bizottság tesz javaslatot. A Jelölő Bizottságot az elnök mandátumának lejárta előtt egy évvel, az őszi első OTDT elnökségi ülésen kell felállítani. A Jelölő Bizottság megválasztott tagjai a Bizottság első ülésén maguk közül (titkos szavazással) elnököt választanak.

Amennyiben a Jelölő Bizottság kettő vagy több jelöltet állít, ez esetben a jelöltekkel kapcsolatos rangsorolási véleményét kifejezheti. A Jelölő Bizottság a Testületnek részletesen beszámol a jelölés folyamatáról, feltételeiről és indokairól.

Az OTDT elnökét a mandátum utolsó évében esedékes tavaszi első ülésen kell megválasztani. Az elnök megválasztásához a Testület határozatképes ülésén a leadott érvényes szavazatok legalább kétharmada szükséges

Eredménytelen a választás, amennyiben egyik jelölt sem kapja meg az SZMSZ jelen pontjában meghatározott szükséges szavazatszámot a testületi szavazáson.

A megismételt választásra a Testület ülését a hivatalban levő elnök hívja össze. A megismételt választást az eredménytelen választást követő három hónapon belül meg kell tartani. A megismételt szavazásra a Jelölő Bizottság módosíthatja az eredeti jelölést.

A megismételt választáson – több jelölt esetén – az OTDT megválasztott elnöke az, aki a jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta.

Az OTDT alelnökeire és a további, legfeljebb 8 elnökségi tagra az OTDT megválasztott elnöke a megválasztását követően tesz javaslatot úgy, hogy az Elnökség tagjai az OTDT elnökválasztást követő első ülésén megválaszthatók legyenek. Amennyiben időközi elnökségi tag választására kerül sor, úgy abban az esetben a mandátum a Testület általi megválasztással kezdődik és az aktuális Elnökség mandátumának végéig tart.

Az OTDT elnökségi tagjai (elnök, örökös elnök, alelnökök, titkár, további választott, legfeljebb 8 elnökségi tag) akkor tekintendők megválasztottnak, ha a Testület határozatképes ülésén elnyerik a leadott érvényes szavazatok legalább kétharmadát. Ez alól kivételt képez az elnök megválasztása esetében az eredménytelen választást követően összehívott, megismételt testületi ülés, ahol a megismételt választáson több jelölt esetén az OTDT megválasztott elnöke az, aki a jelöltek közül a legtöbb érvényes szavazatot kapja

Az elnök, az alelnökök és a további választott, legfeljebb 8 elnökségi tag mandátuma – az elnök indokolt indítványa alapján – a Testület által a mandátum utolsó évében a Testület határozatképes ülésén jelenlévő szavazati jogú tagok kétharmadának támogatásával egy ízben, legfeljebb két évvel meghosszabbítható. Ennek letelte után a mandátum tovább nem hosszabbítható, hanem új tisztségviselő-választást kell tartani.

I.1.2. A szavazati jogú tagok tagsági jogviszonyának megszűnése

Az OTDT elnökének visszahívását az Elnökség legalább öt tagja vagy legalább öt szakmai bizottsági elnök, az OTDT elnökségi tagjainak visszahívását az OTDT elnöke vagy legalább öt elnökségi tag, szakmai bizottsági elnök esetében a visszahívást az OTDT elnöke vagy az illetékes szakmai bizottság, hallgatói képviselő esetében pedig az illetékes szakmai bizottság vagy a szekciót rendező intézmény kezdeményezheti. Az elnök, az elnökségi tagok és a szakmai bizottsági elnökök esetében a visszahívásról a Testület dönt. A visszahíváshoz a Testület határozatképes ülésén a leadott érvényes szavazatok legalább kétharmada szükséges.  A hallgatói képviselők visszahívásáról a rendező intézmény kezdeményezésére az OTDT szakterületi szekcióért felelős alelnöke dönt.

A Testületben a tagsági jogviszony megszűnik továbbá:

• lemondással;
• a tag halálával.

I.1.3. Az OTDT tanácskozási jogú tagjai:

• a Felügyelőbizottság tagjai;
• az Etikai Bizottság tagjai;
• az aktuális OTDK ügyvezetéseinek képviselői (ügyvezető elnök, titkár, további képviselők);
• az OTDT elnöke által felkért tiszteletbeli tagok;
• állandó meghívottak.

A tanácskozási jogú tagnak a testületi mandátuma a tagságot megalapozó megbízatás időtartamához kötődik.

I.1.4. A Testület hatáskörébe tartozó ügyek

A minősített többséget igénylő döntéseket, valamint a Testület határozatképes ülésén a leadott érvényes szavazatok legalább kétharmadával megválasztható tisztségviselők körét az Alapító Okirat VII. pontja tartalmazza.

Egyszerű, a jelenlévő szavazati jogú tagok legalább 50%+1 fő többségének szavazata szükséges a határozatok meghozatalához, így kifejezetten:

• a döntéshez az éves beszámoló és a közhasznúsági mellékletek elfogadásáról;
• a szakmai bizottságok által tett javaslat alapján a döntéshez a tudományterületi OTDK szekciók helyszínéről és rendezőjéről;
• az OTDK központi felhívásának és a szekciók felhívásának elfogadásához és módosítása;
• az OTDT Etikai Kódexének elfogadásához;
• a Pro Scientia Aranyérem Szabályzat, a Mestertanár Aranyérem Szabályzat és a Roska Tamás Tudományos Előadás Alapító Okiratának elfogadásához és módosításához;
• a Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság tagjainak megválasztásához, a Pro Scientia Aranyérem Szabályzatban foglaltak szerint;
• az Etikai Bizottság tagjainak megválasztásához, az OTDT Etikai Kódexében meghatározottak szerint;
• döntéshez a Honoris Causa Pro Scientia Aranyérem kitüntetés díjazottjairól;
• a Testület hatáskörébe tartozó díjak alapításához és odaítéléséhez.

I.2. Elnökség

I.2.1.Az Elnökség tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról az SZMSZ I.1.1.c. pontja rendelkezik.

I.2.2. Az Elnökség ülésének állandó meghívottjai az OTDT Felügyelőbizottságának elnöke, az OTDT Etikai Bizottságának elnöke és az OTDT elnöke által felkért tanácsadók.

I.2.3. Az Elnökség évente legalább négyszer ülésezik.

I.2.4. Az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyek:

• A Testület ülései közti időszakban irányítja az OTDT működését a jogszabályoknak és az OTDT szabályozóinak megfelelően.
• Összehangolja a hazai és határon túli felsőoktatási intézmények TDK-tevékenységét.
• Összehangolja az OTDT szakmai bizottságainak működését és az OTDK szekciók ügyvezetéseinek tevékenységét.
• Biztosítja és ellenőrzi a Testület döntéseinek végrehajtását.
• Biztosítja a Testület elé kerülő előterjesztések előkészítését, ennek keretében véleményezi az előterjesztéseket.
• Felügyeli a vezető tisztségviselők munkáját.
• Dönt az OTDT részére jogszabály alapján biztosított projekttámogatás OTDK-rendezéshez kapcsolódó továbbtámogatási részének felosztási szabályairól.
• Dönt a Roska Tamás Tudományos Előadás pályázati kiírásáról.
• Dönt az OTDT által az OTDK-hoz kapcsolódó pályázat(ok) meghirdetéséről, valamint kijelöli annak felelősét/felelőseit.
• Támogatja és elősegíti a TDK és az OTDK nemzetközi megjelenését.
• Dönt a hatáskörébe tartozó kitüntetések odaítéléséről az SZMSZ kitüntetésekről szóló mellékletében, illetve az ott feltüntetett külön szabályzatokban foglaltak szerint: Mestertanár Aranyérem elnökségi kerete (a Mestertanár Aranyérem Szabályzatában foglaltak szerint), OTDT Arany Kitűző, OTDT Kommunikációs Díj, Kiváló TDK-Szervező Díj, Kiváló TDK-Témavezető Díj.
• Az Elnökség az általa meghatározott kiemelt feladatok és folyamatok előkészítésére munkabizottságokat hozhat létre. A munkabizottságok létrehozása során kijelöli azok célját, konkrét feladatait és jogköreit, továbbá tagjait és a szükséges határidőket.
• Dönt az OTDT pénzbeli ellenszolgáltatással járó együttműködési megállapodásairól.

I.3. Elnök

I.3.1. Az OTDT elnökének megválasztását az SZMSZ I.1.1.c. pontja szabályozza.

I.3.2. Az elnök:

• az Alapító Okirat I. pontjában meghatározottak szerint ellátja az OTDT képviseletét;
• tervezi, szervezi és irányítja az OTDT szakmai munkáját;
• a Titkárság útján összehívja és vezeti a Testület üléseit, javaslatot tesz a napirendre;
• a Titkárság útján összehívja és vezeti az Elnökség üléseit;
• irányítja az OTDT és az Elnökség döntéseinek végrehajtását;
• dönt azokban a kérdésekben, amelyekben a Testület/Elnökség határozata nem szükséges, vagy amelyeket a Testület a hatáskörébe utal;
• dönt a pénzbeli ellenszolgáltatással nem járó együttműködési megállapodásokról;
• rendelkezik az OTDT rendelkezésére álló források felett, irányítja és ellenőrzi az OTDT gazdálkodását;
• az Elnökség döntése alapján dönt az OTDT részére jogszabály alapján biztosított projekttámogatás OTDK-rendezéshez kapcsolódó továbbtámogatási részének felosztásáról;
• biztosítja – a rendelkezésre álló források keretein belül – a Titkárság személyi és tárgyi feltételeit;
• munkáltatói jogkört gyakorol az OTDT titkára és a Titkárság munkatársai, valamint az OTDT munkavállalói felett.

I.3.3. Az elnök tartós akadályoztatása, illetve az elnöki tisztség betöltetlensége esetén az elnöki feladatokat (beleértve a Titkárság munkatársai feletti munkáltatói jogkör gyakorlását) az elnök által az elnöki ciklus idejére a III.2. pont szerint kijelölt alelnök látja el. Az elnöki tisztség betöltetlensége esetén a kijelölt alelnök haladéktalanul gondoskodik az új elnök Alapító Okirat és SZMSZ szerinti megválasztásának kezdeményezéséről. Amennyiben az új elnök hivatalba lépésére a kijelölt alelnök, illetve az Elnökség mandátumának végéig nem kerül sor, úgy a kijelölt alelnök és az Elnökség mandátuma az új elnök megválasztásáig meghosszabbodik.

I.4. Örökös elnök

I.4.1. Az OTDT örökös elnökének megválasztását az SZMSZ I.1.1.c. pontja szabályozza. Az örökös elnöki cím erkölcsi és szakmai elismerés.

I.4.2. Az örökös elnök:

• az elnök felhatalmazása alapján képviseli az OTDT-t;
• széles körű tudományos és társadalmi kapcsolatrendszerének felhasználásával gondoskodik a TDK, az OTDK és az OTDT minél előnyösebb megjelenítéséről a tudományos életben és a társadalomban.

I.5. Felügyelőbizottság (a továbbiakban: FB)

I.5.1. Az OTDT működésének és gazdálkodásának ellenőrzésére a Testület által legfeljebb négy évre megválasztott FB működik. Az FB az Alapító Okirat VIII.2. pontja szerint legalább három-, legfeljebb öttagú testület. Tagjait a Testület választja meg, a megválasztott tagok maguk közül választanak elnököt.

I.5.2. Az FB munkáját az elnök irányítja.

I.5.3. Az FB tagjaira és mandátumuk hosszára az Elnökség egyetértésével az OTDT elnöke tesz javaslatot, amelyről a Testület titkosan szavaz. A felügyelőbizottsági tagok mandátuma megválasztásukkal kezdődik és a megválasztásukról döntő határozatban rögzített határidőig tart.

I.5.4.Az FB feladatai különösen:

• Az OTDT működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az OTDT munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az OTDT könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
• Vizsgálja az éves mérleg- és vagyonkimutatást, az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet, értékeli ezeket, és a Testületnek az értékelését benyújtja. Enélkül az éves mérlegről, beszámolóról és közhasznúsági mellékletről érvényes testületi határozat nem hozható.
• Az FB elnöke a Testület, az Elnökség és az Alelnöki Értekezlet ülésén, a tagok a Testület ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

I.5.5. Az FB évente legalább két alkalommal, egyébként szükség szerint ülésezik, amelyet az FB elnöke hív össze, a napirendet is tartalmazó meghívó közlésével, írásban. Az FB határozatképes, ha azon a tagjainak legalább 50%-a jelen van. Az FB határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az FB üléséről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az FB által hozott döntéseket.

I.6. Alelnöki Értekezlet

I.6.1. Az Alelnöki Értekezlet tagjai az OTDT elnöke, alelnökei és titkára, az OTDT örökös elnöke, az Értekezlet állandó meghívottjai, valamint az elnök által felkért tanácsadók, továbbá az FB elnöke.

I.6.2. Az Alelnöki Értekezleteket az OTDT elnöke hívja össze, ő jelöli ki az előzetes témákat, amelyeket a tagok kiegészíthetnek. Az Alelnöki Értekezlet informális testületként működik, elsődleges célja a TDK-val, OTDK-val, valamint az OTDT működésével kapcsolatos feladatokhoz szükséges információáramlás biztosítása, az Elnökség és a Testület üléseinek előkészítése, az elnök munkájának segítése.

I.6.3. Az Alelnöki Értekezlet évente legalább négy alkalommal ülésezik.

I.7. Alelnökök

I.7.1. Az OTDT alelnökeinek megválasztásáról az SZMSZ I.1.1.c. pontja rendelkezik. Az OTDT-nek öt alelnöke van, akik közül négyen négy-négy OTDT szakmai bizottságért és OTDK szekcióért felelnek (a továbbiakban: tudományterületi alelnök), az ötödik alelnök a társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök.

I.7.2. A tudományterületi alelnökök által képviselt szakmai bizottságok és szekciók:

• élettudományok (Agrártudományi; Biológia; Orvos- és Egészségtudományi, Testnevelés- és Sporttudományi);
• élettelen természet- és műszaki tudományok (Fizika, Földtudományok és Matematika; Informatikatudományi; Kémiai és Vegyipari; Műszaki Tudományi);
• humán tudományok (Humán Tudományi; Művészeti és Művészettudományi, Nevelés és Tanulásmódszertani; Pszichológiai és Neveléstudományi);
• társadalomtudományok (Állam- és Jogtudományi; Had- és Rendészettudományi; Közgazdaságtudományi; Társadalomtudományi).

I.7.3. Az alelnökök általános feladatai:

• Az OTDT képviselete az elnök által meghatározott ügyekben.
• Az Elnökség és az Alelnöki Értekezlet által meghatározott témákban és ügyekben eljárás témafelelősként.

I.7.4. A tudományterületi alelnökök feladatai:

• A szakmai bizottságok munkájának összehangolása, segítése.
• A szekciók ügyvezetései munkájának összehangolása, segítése.
• Az OTDK szekciók felhívásai előkészítésének segítése, a szekciók felhívásai technikai módosításának jóváhagyása a Testület felhatalmazása alapján.
• Részvétel az OTDT szakmai bizottságainak ülésein.
• Részvétel az OTDK szekciók eseményein.

I.7.5. A társadalmi kapcsolatokért felelős alelnök feladatai:

• Az OTDT partnerségi stratégiájának kidolgozása, annak elfogadását követően a stratégia végrehajtásának, a partneri hálózat kiépítésének szervezése.
• Az V. fejezetben meghatározott kommunikációs stratégia előkészítése és a végrehajtás szervezése.
• A TDK, az OTDK és az OTDT megjelenésének elősegítése a tudományos és szakmai közösségekben, valamint a társadalom minél szélesebb rétegében.

I.8. Titkár

I.8.1. Az OTDT titkára az Alapító Okirat V.6. pontja értelmében a Titkárság vezetője, megválasztásáról az SZMSZ I.1.1.c. pontja rendelkezik. Az OTDT titkára az OTDT operatív vezetője, aki az OTDT-nél munkaviszonnyal rendelkezik, felette az elnök (akadályoztatása esetén a kijelölt alelnök) gyakorolja a munkáltatói jogokat.

I.8.2. A titkár feladatai:

• Koordinálja a Testület, az Elnökség és az Alelnöki Értekezlet üléseinek előkészítését az elnök irányításával.
• Koordinálja a Testület és az Elnökség döntéseinek végrehajtását az elnök irányításával.
• Vezeti az OTDK Ügyvezető Elnökök Kollégiumát, annak elnökeként.
• Irányítja a Titkárság munkáját. Ennek keretében – az OTDT elnökének felhatalmazása alapján – a munkaviszony létesítése, megszüntetése és módosítása, valamint a kártérítési felelősség megállapítását célzó vizsgálat elrendelése és lefolytatása, kárfelelősség megállapítása, kártérítési igény érvényesítésének elrendelése kivételével – gyakorolja a munkáltatói jogokat és gyakorolja a munkairányítási (utasítási) jogkört a Titkárság munkatársai vonatkozásában. Egyetértési jogkört gyakorol a munkatársak kiválasztásában, a munkafeltételek meghatározásában, a munkaszerződések megkötésében és megszüntetésében.
• Az elnök irányításával gondoskodik az OTDT rendelkezésére álló források jogszabályszerű, hatékony és célszerű felhasználásáról, az ehhez szükséges rendszer kialakításáról.
• Irányítja az OTDT projektjeinek és pályázatainak előkészítését és lebonyolítását, az OTDT saját rendezvényeinek lebonyolítását, koordinálja a közreműködést a mások által szervezett rendezvényeken.
• Irányítja a felsőoktatási intézmények TDK-felelőseivel, a szakmai bizottságokkal és a szekciók rendezőivel való kapcsolattartást.
• Képviseli az OTDT-t és rendelkezik a bankszámla felett az SZMSZ III. pontja szerint, az elnök felhatalmazása alapján. Irányítja a TDK és az OTDK adatok megfelelő rendelkezésre állásához szükséges fejlesztéseket és az elkészült rendszerek fenntartását, gondoskodik az OTDK-val kapcsolatos adatszolgáltatásokról.

I.8.3. A titkárt az általa kijelölt és az elnök által jóváhagyott titkársági munkatárs helyettesíti. A kijelölés történhet általánosan és egyes konkrét ügyekre vonatkozóan.

I.9. Etikai Bizottság

Az OTDT Etikai Bizottságának feladatait, valamint a tagjainak megválasztására vonatkozó szabályokat az OTDT Etikai Kódexe tartalmazza.

I.10. Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság

A Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság feladatait, a tagok megválasztásának szabályait a Pro Scientia Aranyérem Szabályzat tartalmazza.

I.11. Szakmai bizottságok

I.11.1. Az OTDT szakmai bizottságai tudományterületenként szerveződnek, felsorolásukat az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza. A szakmai bizottságok és az OTDK szekciók száma 16.

I.11.2. A szakmai bizottságok az OTDT Alapító Okiratával, valamint jelen SZMSZ-szel összhangban saját szervezeti és működési szabályzatot alkotnak.

I.11.3. A szakmai bizottságok saját SZMSZ-ükben rendelkeznek kifejezetten az alábbiakról:

• a szakmai bizottság tagjai, a felsőoktatási intézmények delegálásának feltételei;
• a szakmai bizottságok vezető tisztségviselőinek megválasztása (összhangban az OTDT SZMSZ-ével);
• a szakmai bizottság működése;
• a szakmai bizottság feladatai ellátásának szabályozása.

I.11.4. A szakmai bizottság tagja a bizottság feladatkörében önálló, az OTDT és az adott tudományterületi TDK-k közös érdekeit érvényesítő döntéshozó, aki a közös érdeket elsődlegesnek tekinti a delegáló felsőoktatási intézmény érdekéhez képest. A tagot a delegáló felsőoktatási intézmény nem utasítja. Amennyiben a szakmai bizottság döntésében adott felsőoktatási intézmény, kar/kari szintű szervezeti egység, illetve intézményi TDK igénye, vagy érdeke releváns, a delegált tag azt jogosult képviselni.

I.11.5. A szakmai bizottságok feladatai:

• Saját tudományterületükön a TDK egységes kereteinek megteremtése az OTDT szabályaival összhangban.
• Saját tudományterületükön kapcsolattartás a felsőoktatási intézmények TDK-felelőseivel.
• Javaslattétel a tudományterületi OTDK szekció helyszínére és rendezőjére az Elnökség által meghatározott határidőig.
• A tudományterületi OTDK szekció felhívásának előkészítése és előterjesztése a Testület részére az Elnökségen és a Titkárságon keresztül, ennek keretében a pályamunkák írásbeli és szóbeli értékelési szempontjainak kidolgozása.
• A tudományterületi OTDK szekció előkészítésének és lebonyolításának koordinálása, segítése, ennek keretében döntés:
• a szekció végleges tagozatairól és a pályamunkák tagozatba sorolásáról;
• a tagozati zsűrik tagjairól;
• a szekció rendezőinek előterjesztése alapján a helyezések és zsűri különdíjak mellé adható jutalmak kereteiről.
• Kapcsolattartás az OTDT alelnökeivel és a Titkársággal.
• A Pro Scientia Aranyérem pályázatok és Mestertanár Aranyérem felterjesztések értékelése a Pro Scientia Aranyérem Szabályzat és a Mestertanár Aranyérem Szabályzat szerint.
• Részvétel a Roska Tamás Tudományos Előadás pályázatok bírálatában a Roska Tamás Tudományos Előadás Alapító Okiratában és az aktuális évi pályázati kiírásban foglaltak szerint.
• A tudományterületi OTDK-szekció eredményei alapján javaslattétel a szekcióbn Kiváló TDK-Témavezető Díjjal elismertek listájára a Kiváló TDK-Témavezető Díj Alapító Okiratában foglaltak szerint.
• Az elnökön/elnökhelyettesen/titkáron keresztül részvétel a Testület és az OTDK Ügyvezető Elnökök Kollégiumának munkájában.

I.11.6. A szakmai bizottságok vezetőinek megválasztásáról az SZMSZ I.1.1.a. pontja rendelkezik.

I.12. Szakmai Bizottsági Elnökök Kollégiuma

I.12.1. A Szakmai Bizottsági Elnökök Kollégiuma konzultatív testület, amelynek tagjai a szakmai bizottságok vezetőségének tagjai, valamint az OTDT elnöke, alelnökei és titkára. A Szakmai Bizottsági Elnökök Kollégiumának üléseire meghívást kap az OTDT örökös elnöke és az OTDT elnöke által kijelölt tanácsadók.

I.12.2. A Szakmai Bizottsági Elnökök Kollégiumának elnöke az OTDT elnöke.

I.12.3. A Szakmai Bizottsági Elnökök Kollégiumát az OTDT elnöke hívja össze a Titkárságon keresztül a TDK-val és az OTDK-val kapcsolatos aktuális stratégiai kérdések egyeztetésére, a szakmai bizottsági vezetők véleményének előzetes megismerésére.

I.12.4. A Szakmai Bizottsági Elnökök Kollégiumának ülését évente legalább egyszer kell összehívni.

I.13. OTDK Ügyvezető Elnökök Kollégiuma

I.13.1. Az OTDK Ügyvezető Elnökök Kollégiuma konzultatív testület, amelynek tagjai az aktuális OTDK szekciók ügyvezetéseinek tagjai, valamint a szakmai bizottságok vezetőségének delegáltjai. Az OTDK Ügyvezető Elnökök Kollégiuma ülésének állandó meghívottjai az OTDT elnöke, örökös elnöke és alelnökei.

I.13.2. Az OTDK Ügyvezető Elnökök Kollégiumának elnöke az OTDT titkára.

I.13.3. Az OTDK Ügyvezető Elnökök Kollégiuma üléseinek célja az OTDK szekciók előkészítésének és lebonyolításának segítése, a központi keretrendszer és a valamennyi szekcióra vonatkozó szabályok és előírások ismertetése, az ehhez szükséges információáramlás biztosítása, továbbá a szekciók ügyvezetéseinek munkájának segítése, támogatása.

I.13.4. Az OTDK Ügyvezető Elnökök Kollégiumának ülését az OTDK időszakában legalább három alkalommal kell összehívni.

I.14. OTDT Titkárság

I.14.1. A Titkárság bonyolítja le az OTDT szervezete döntéseinek és operatív feladatainak végrehajtását. A Titkárság önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egység.

I.14.2. A Titkárság feladatai:

• Az OTDT működésének adminisztratív szervezése, ülések előkészítése és lebonyolítása.
• Az OTDT tisztségviselők munkájának segítése.
• Kapcsolattartás a felsőoktatási intézmények TDK-felelőseivel, részükre tájékoztatás az OTDT döntéseiről.
• Kapcsolattartás a szakmai bizottságok vezetőivel, részvétel a szakmai bizottságok ülésein.
• Az OTDK központi felhívásának előkészítése és elfogadásának koordinálása.
• Az OTDK szekciófelhívások szakmai bizottságok általi előkészítésének segítése, elfogadásuk koordinálása.
• Az OTDK szekciók lebonyolításának előkészítése, kapcsolattartás az ügyvezetések tagjaival, részükre tájékoztatás és a rendezést segítő információk, anyagok biztosítása.
• Az OTDT általi elismerések odaítélésének megszervezése.
• Az OTDT saját rendezvényeinek megszervezése, illetve az OTDT részvételének megvalósítása mások által lebonyolított eseményeken.
• Az OTDT pénzügyi, gazdálkodási, számviteli feladatainak, illetve gazdasági adminisztrációjának ellátásaAz OTDT részére jogszabály alapján biztosított projekttámogatás OTDK rendezéshez biztosított továbbtámogatási részével kapcsolatos feladatok ellátása. Az OTDT projektjeinek megvalósítása, az ehhez szükséges szakmai, pénzügyi és adminisztrációs rendszerek működtetése.
• A TDK-ról és az OTDK-ról szóló adatszolgáltatások megvalósítása, ennek keretében igazolások kiállítása az OTDK-részvételről és -eredményekről.
• Az OTDT kommunikációjának szervezése és megvalósítása a társadalmi kapcsolatokért felelős alelnökkel együttműködve, ennek keretében az OTDK és az OTDT magyar és angol nyelvű honlapjai, valamint online és közösségi média felületei menedzsmentjének ellátása.

I.14.3. A Titkárság tagjai az OTDT-vel munkaviszonyban állnak, felettük a munkáltatói jogkört az OTDT elnöke, valamint az SZMSZ I.8.2. keretei között az OTDT titkára gyakorolja. Az SZMSZ I.3.3. pontjának alkalmazása esetében a munkáltatói jogkört az OTDT elnököt helyettesítő alelnök gyakorolja.

I.15. Tanácsadó bizottságok

Az OTDT elnöke és az Elnökség stratégiai ügyekben, illetve egyes konkrét feladatokra tanácsadó bizottságokat hozhat létre. A bizottság(ok) létrehozásáról az elnök és/vagy az Elnökség határoz, a határozatban ki kell jelölni a bizottság tagjait, a feladatkört és a hatáskört, a bizottság működésének időtartamát, valamint – amennyiben releváns – az egyes feladatok teljesítésének határidejét.

II. Összeférhetetlenségi szabályok

II.1. Az összeférhetetlenségi szabályok célja

II.1.1.  Az összeférhetetlenségi szabályok célja:

a) erősíteni az OTDT működésének és döntéshozatalának pártatlanságát, átláthatóságát és szakmai integritását;
b) annak megelőzése, hogy a tagok és tisztségviselők foglalkoztatási, gazdasági vagy személyes érdeke az OTDT céljainak érvényesülését veszélyeztesse;
c) a felsőoktatási intézmények közötti egyensúly és esélyegyenlőség biztosítása.

II.1.2. A jelen pontokban foglalt összeférhetetlenségi szabályok érvényesítésére a jelen SZMSZ-ben meghatározott eljárási és hatásköri szabályokat kell alkalmazni. Az Etikai Kódexben foglalt tudományetikai összeférhetetlenségi szabályokat az Etikai Kódex eljárási és hatásköri rendelkezései alapján kell érvényesíteni.

II.2. Az összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása

II.2.1. Az összeférhetetlenségi szabályokat megfelelően kell alkalmazni:

• a Testület szavazati jogú tagjaira;
• a vezető tisztségviselőkre;
• az Elnökség tagjaira;
• a szakmai bizottságok szavazati jogú tagjaira;
• a pályázati, ösztöndíj- vagy támogatási döntésekben részt vevő személyekre;
• valamint az OTDT foglalkoztatottjaira.

II.2.2. Az FB tagjaira a II.1., a II.3. és II.5 szakaszokat kell alkalmazni.

II.3. Általános elvek

II.3.1.  A II.2.1. pontban felsorolt személy:

a) döntéseiben törekszik a pártatlanság, a tárgyilagosság, az átláthatóság és a szakmai integritás érvényesítésére;
b) köteles elkerülni minden olyan helyzetet, amelyben foglalkoztatási, gazdasági vagy személyes érdeke az OTDT érdekeivel ütközhet;
c) (az OTDT foglalkoztatottjai kivételével) nem a munkáltatója képviseletében, hanem az OTDT céljait és érdekeit érvényesítő döntéshozóként jár el.

II.3.2. Összeférhetetlenség esetén az érintett személy a döntéshozatalban nem vesz részt.

II.4. Összeférhetetlenség bejelentése, megszüntetése

II.4.1. A II.2.1. pontban felsorolt személy, amennyiben megítélése szerint működésével kapcsolatban összeférhetetlenségi helyzet áll fenn, köteles azt haladéktalanul megszüntetni.

II.4.2. Amennyiben az összeférhetetlenséget nem tudja, vagy nem akarja a II.4.1. pontnak megfelelően megszüntetni, arról írásban nyilatkozik az OTDT titkárának. Az OTDT titkára – az OTDT elnöke előzetes tájékoztatásával – javaslatot tesz a jelen szabályzat szerinti felelős felé az összeférhetetlenség megszüntetésére.

II.4.3.  A II.2.1. pont szerinti személy, amennyiben megítélése szerint működésével kapcsolatban összeférhetetlenség gyanúja merülhet fel, köteles haladéktalanul írásbeli nyilatkozatot tenni az OTDT titkára felé. A nyilatkozatban be kell mutatni a jelen szabályzat szerinti összeférhetetlenség körülményeit. Az OTDT titkára – az OTDT elnöke előzetes tájékoztatásával – állásfoglalást kér az Etikai Bizottságtól, és az állásfoglalás alapján – az OTDT elnöke előzetes tájékoztatásával – szükség szerint javaslatot tesz a szabályzat szerinti felelős felé az összeférhetetlenség megszüntetésére.

II.4.4.  A II.4.1. – II.4.5. pontokban foglaltak alkalmazandók arra az esetre, ha a II.2.1. pont szerinti személlyel kapcsolatban más, a II.2.1. pont szerinti személy vagy külső személy tesz az összeférhetetlenség gyanújára vonatkozó bejelentést.

II.4.5.  A II.4.2 és a II.4.3 pontokban a jelen szabályzat szerinti felelős:

• az OTDT elnökségi tag esetén az OTDT elnöke;
• az OTDT szakmai bizottságainak választott elnöke mint testületi tag esetén a szakmai bizottság elnökhelyettese, illetve a helyettesítő elnökhelyettes mint testületi tag esetén a szakmai bizottság elnöke;
• az OTDT szakmai bizottságok által megválasztott hallgatói képviselői, illetve helyettes hallgatói képviselő mint testületi tagok, illetve a szakmai bizottságok szavazati jogú tagjai esetén a szakmai bizottság elnöke.

II.4.6. Az OTDT elnökének összeférhetetlensége vagy annak gyanúja esetén az OTDT elnöke az Elnökségnek tesz nyilatkozatot. Az Elnökség az ügyben egyszerű többségi határozattal ügyvivőt jelöl ki, akinek feladata a javaslat, illetve döntés előkészítése. Az elnökségi szavazásban az OTDT elnöke nem vesz részt.

II.4.7. Az OTDT titkárának összeférhetetlensége vagy annak gyanúja esetén az OTDT titkára az OTDT elnökének tesz nyilatkozatot.

II.5. Az FB

II.5.1. Amennyiben az FB tagja megítélése szerint működésével kapcsolatban összeférhetetlenségi helyzet áll fenn, köteles azt haladéktalanul megszüntetni. Amennyiben az összeférhetetlenséget nem tudja, vagy nem akarja megszüntetni, arról írásban nyilatkozik az FB tagjainak.

II.5.2. A FB tagjának összeférhetetlensége vagy annak gyanúja esetén az FB tagjai az összeférhetetlenség fennállásáról egyhangú határozattal hoznak döntést.

II.5.3. Összeférhetetlenség esetén az érintett személy a döntéshozatalban nem vesz részt.

III. Képviseleti és aláírási jog

III.1. Az OTDT elnöke az Alapító Okirat I. pontjában foglaltak szerint képviseli az OTDT-t.

III.2. Az OTDT elnöke általános és önálló képviseleti jogkört adhat az OTDT titkárának és az általa kijelölt alelnöknek. Az OTDT titkárának képviseleti joga a felhatalmazás aláírásával kezdődik és visszavonásig tart. Az elnök által az önálló és általános képviseleti jogkörrel megbízott alelnök képviseleti joga a felhatalmazás aláírásával kezdődik és a felhatalmazásban meghatározott elnöki ciklus végéig tart, amely az elnök és az alelnök újraválasztása esetén automatikusan nem hosszabbodik meg, ugyanakkor meghosszabbítható. A titkár és a kijelölt alelnök részére átadott képviseleti jogkört az elnök bármikor indoklás nélkül visszavonhatja.

III.3. Az önálló és általános képviseleti jog magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezési jogot és az utalványozási jogkört.

III.4. Az OTDT elnöke az alelnököket, az örökös elnököt, az elnökségi tagokat és a szakmai bizottságok elnökeit konkrét ügyekben képviseleti jogkörrel ruházhatja fel. Amennyiben ez írásban történik, úgy a képviselettel történő megbízás dokumentumának tartalmaznia kell a képviselet tárgyi és időbeli hatályát.

IV. Az OTDT elismerései

IV.1. Az OTDK-n kiosztható helyezésekről, díjakról és jutalmakról az aktuális OTDK központi felhívása mellékletben rendelkezik.

IV.2. Az OTDK-n kiosztható helyezések, díjak és jutalmak mellett az OTDT az eredményes tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket segítő témavezetők, mentorok, szervezők, személyek és szervezetek tevékenységét díjakkal ismerheti el.

IV.3. Az OTDT nevében elismerést a Testület, az Elnökség és az elnök alapíthat.

IV.4. Az egyes elismerések felsorolását, valamint az odaítélésükre vonatkozó szabályozás összefoglalását az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

V. Kommunikáció

V.1. Az OTDT közfeladatellátásának szerves része az OTDT céljait szolgáló széleskörű kommunikáció és a nyilvánosság felelős tájékoztatása az OTDT feladatkörébe eső tevékenységekről.

V.2. Az OTDT kommunikációs és tájékoztatási tevékenységének kiemelt területei:

• a nyilvánosság, elsődlegesen a felsőoktatási hallgatói és intézményi közösségek, tudományos testületek, valamint a társadalmi partnerek folyamatos tájékoztatása az OTDT céljairól, működéséről és tevékenységeiről;
• a felsőoktatási intézményekkel és a szakmai bizottságokkal összehangolt kommunikáció a TDK-k és az OTDK eseményeiről és eredményeiről;
• törekvés az OTDK eseményeinek és tagozati előadásainak online nyilvános közvetítésére;
• kommunikációs projektek és tartalomfejlesztés keretében a TDK-s fiatalok tudománynépszerűsítő aktivitásának támogatása, a tudományos kutatásokba történő bekapcsolódás lehetőségének, valamint a kutatói életpályának a népszerűsítése.

V.3. A kommunikáció és a tájékoztatás alanyai és eszközei:

• az OTDT középtávú kommunikációs stratégiai tervet készít, amelyet az Elnökség fogad el;
• az OTDT magyar és angol nyelvű honlapot működtet, amely az OTDT szervezetével, működésével és tevékenységével kapcsolatos hiteles és hatályos adatokat tartalmaz;
• a Titkárság a társadalmi kapcsolatokért felelős alelnökkel a stratégiai tervben meghatározott célokkal és felelősségi rendben szervezi az OTDT és az OTDK kommunikációját a sajtóban, a digitális és a közösségi média platformjain;
• az elnökségi tagok az OTDT-vel, a TDK-val és az OTDK-val, a szakmai bizottság elnöke a képviselt szekcióval, az ügyvezető elnök a megrendezett OTDK szekció konferenciájával kapcsolatban nyilvános kommunikációt folytat.

VI. Az OTDT gazdálkodásának általános rendje

VI.1. Az OTDT gazdálkodási tevékenységét a jogszabályokban és az Alapító Okiratában, valamint a jelen SZMSZ-ben foglaltak szerint végzi.

VI.2. Az OTDT a rendelkezésére bocsátott pénzeszközökkel és a saját bevételével önállóan gazdálkodik.

VI.3. Az OTDT bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök vagy az SZMSZ III. pontja szerint kijelölt alelnök, vagy az ugyancsak a III. pont szerint felhatalmazott titkár aláírása szükséges. Az elnök az OTDT bankszámlája feletti rendelkezésre eseti vagy állandó meghatalmazást adhat továbbá a Titkárság munkavállalói számára.

VI.4. Az OTDT pénzügyi, gazdálkodási, számviteli feladatait, illetve gazdasági adminisztrációját a titkár irányításával a Titkárság látja el, ennek keretében gondoskodik a szükséges szabályozók megalkotásáról és folyamatos aktualizálásáról.

VI.5. Az OTDT gazdálkodásának alapja:

• a jogszabályok alapján biztosított projekttámogatás;
• további projekttámogatások;
• pályázati úton elnyert támogatás;
• adományok;
• egyéb bevételek.

VI.6. A jogszabályok alapján biztosított projekttámogatás támogatáskezelői feladatait a Titkárság látja el a vonatkozó jogszabályokban, az OTDT Alapító Okiratában, jelen SZMSZ-ben, valamint a támogatáskezelésre vonatkozó saját belső szabályozóiban foglaltak szerint.

VII. Az adatkezelés rendje

VII.1. Az OTDT közfeladatot lát el, így az adatkezelési tevékenységének alapja – a mindenkor hatályos adatkezelési tájékoztatóban leírtak szerint – a közérdek és a jogos érdek. Az OTDT kiemelt figyelmet fordít ezért arra, hogy tevékenysége során biztosítsa a személyes adatok védelméhez fűződő jogok érvényesítését, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságát, illetve, hogy megakadályozza az általa kezelt személyes adatok jogosulatlan törlését, megváltoztatását, felhasználását, valamint biztosítsa a jogosult érintettek hozzáférését.

VII.2. A szakmai bizottságok tagjai és az OTDK-k rendezői ezen feladatkörükben az OTDT részét képezik, így az általuk végzett adatkezelésre az OTDT Általános Adatkezelési Tájékoztatójában foglaltak az irányadók.

VII.3. Az OTDT adatkezelését az Általános Adatkezelési Tájékoztató szabályozza, amely dokumentumot az OTDT a honlapján közzéteszi.

VIII. Átmeneti és záró rendelkezések

VIII.1. Jelen SZMSZ-t és mellékleteit az OTDT Testülete 2026. október 15. napján tartott ülésén fogadta el.

VIII.2. Jelen SZMSZ az elfogadásával egyidejűleg hatályba lép.

VIII.3. A hatálybalépés évében az SZMSZ I.5.5. pontját nem kell alkalmazni. Jelen SZMSZ hatálybalépése az OTDT 2026. október 15. előtt hatályos Alapszabálya (a Szervezeti és Működési Szabályzattal egységes szerkezetben) alapján megválasztott (megbízott) tisztségviselők mandátumát nem érinti, azt a tisztségviselők jelenlegi mandátumának lejártakor (megszűnésekor) kell először alkalmazni.

VIII.4. Az SZMSZ elfogadása a hatályba lépése előtt elfogadott OTDT Etikai Kódex, valamint a szakmai bizottsági szervezeti és működési szabályzatok, illetve a kitüntetések alapító okiratai és szabályzatai érvényességét és hatályát nem érinti.

Mellékletek:

1. Szabályozási feladatok forrásrendje
2. Az OTDT szakmai bizottságainak és az OTDK szekcióinak felsorolása
3. Az OTDT elismerései

Győr, 2026. október 15.

1. számú melléklet

Szabályozási feladatok forrásrendje

2. számú melléklet

Az OTDT szakmai bizottságainak és az OTDK szekcióinak felsorolása

Az OTDT szakmai bizottságai:

• Agrártudományi Szakmai Bizottság
• Állam- és Jogtudományi Szakmai Bizottság
• Biológia Szakmai Bizottság
• Fizika, Földtudományok és Matematika Szakmai Bizottság
• Had- és Rendészettudományi Szakmai Bizottság
• Humán Tudományi Szakmai Bizottság
• Informatikatudományi Szakmai Bizottság
• Kémiai és Vegyipari Szakmai Bizottság
• Közgazdaságtudományi Szakmai Bizottság
• Műszaki Tudományi Szakmai Bizottság
• Művészeti és Művészettudományi Szakmai Bizottság
• Nevelés és Tanulásmódszertani Szakmai Bizottság
• Orvos- és Egészségtudományi Szakmai Bizottság
• Pszichológiai és Neveléstudományi Szakmai Bizottság
• Társadalomtudományi Szakmai Bizottság
• Testnevelés- és Sporttudományi Szakmai Bizottság

Az OTDK szekciói:

• Agrártudományi Szekció
• Állam- és Jogtudományi Szekció
• Biológia Szekció
• Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció
• Had- és Rendészettudományi Szekció
• Humán Tudományi Szekció
• Informatikatudományi Szekció
• Kémiai és Vegyipari Szekció
• Közgazdaságtudományi Szekció
• Műszaki Tudományi Szekció
• Művészeti és Művészettudományi Szekció
• Nevelés és Tanulásmódszertani Szekció
• Orvos- és Egészségtudományi Szekció
• Pszichológiai és Neveléstudományi Szekció
• Társadalomtudományi Szekció
• Testnevelés- és Sporttudományi Szekció

3. számú melléklet

Az OTDT elismerései

Pro Scientia Aranyérem

Az egyetemi és főiskolai hallgatók alkotókészségének kibontakoztatása, szaktudásának elmélyítése, valamint kiemelkedő tudományos és művészeti teljesítményük elismerése céljából alapított kitüntetés, amely nem egy-egy konferencián bemutatott előadást, pályamunkát ismer el, hanem a hallgatói összteljesítmény alapján a kiemelkedő egyéniséget.

Kétévente 48 Pro Scientia, 2 Pro Arte és 1 Junior Pro Scientia (ha legalább 30 középiskolás diák mutat be pályamunkát az aktuális OTDK-n) Aranyérem ítélhető oda. A Pro Scientia Aranyérmet az OTDT elnöke ítéli oda a Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Főbizottság döntése alapján. A Főbizottság a döntést a szakmai bizottságok által felterjesztett pályázók közül, a döntés-előkészítő albizottságok rangsorolásának figyelembevételével hozza meg.

Alapítólevél

Szabályzat

Mestertanár Aranyérem

Azon oktatók és kutatók elismerésére szolgáló kitüntetés, akik az egyetemi és főiskolai hallgatók tudományos diákköri, szakkollégiumi vagy egyéb önképző tevékenységének támogatásában, témavezetésében és szervezésében hosszú időn keresztül kiemelkedő munkát végeztek. Mestertanár Aranyéremre a felsőoktatási intézmények és karaik tehetnek jelölést.

Kétévente legfeljebb 50 db kitüntetés adományozásáról a rangsorolt szakmai bizottsági felterjesztések alapján, a szekcióban elnyert Pro Scientia és Pro Arte Aranyéremnek megfelelő számban, a szekció szakmai bizottsága által kialakított rangsor alapján az OTDT által felkért Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság dönt. További 8 db kitüntetést az Elnökség saját hatáskörében ítélhet oda.

Szabályzat

Honoris Causa Pro Scientia Aranyérem

Azon kiemelkedő iskolateremtő professzorok, kutatók és közéleti személyiségek elismerésére szolgáló kitüntetés, akik példamutató módon segítették a felsőoktatási diáktudományos tevékenységet, valamint hozzájárultak a hallgatók és az őket segítő oktatók, kutatók szakmai és társadalmi elismertségének növeléséhez.

Az OTDK-t követően az Elnökség javaslatot tesz a jelöltek személyére a természettudomány, a társadalomtudomány és a közélet képviselői közül. Az OTDT kétévente legfeljebb 3 kitüntetést adományozhat, amelyről titkos szavazással dönt.

Máriás Antal Emlékérem

A tudományos diákköri mozgalom érdekében végzett kiemelkedő, iskolateremtő tevékenységet folytató szenior oktatók és kutatók elismerésére szolgáló kitüntetés.

A kétévente odaítélhető kitüntetések száma legfeljebb 5, a kitüntetettek közül legalább egy fő közgazdász. A kitüntetés odaítéléséről az OTDT elnöke által kijelölt, legalább három, legfeljebb öt tagú kuratórium dönt.

OTDT Arany Kitűző

Az Elnökség a TDK-t támogató, kiemelkedő munkásságot elismerő kitüntetése. A kitüntetés odaítéléséről az OTDT elnökének javaslata alapján az Elnökség dönt. Az odaítélhető kitüntetések száma minden páratlan évben 5 db, amelynek átadására az OTDK ünnepi záróülésén kerül sor.

OTDT Kommunikációs Díj

A tudományos diákköri tevékenységnek mint a felsőoktatási tehetséggondozás legszélesebb hatókörű formájának megismertetése, népszerűsítése, társadalmi elfogadottságának növelése céljából alapított díj. Olyan újságírónak, szerkesztőnek, média személyiségnek adományozható, aki munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy a tudományos diákköri tevékenységről, annak céljairól és eredményeiről, a tudományos diákköri eseményekről a magyar társadalom hiteles és pontos tájékoztatást kapjon, és hogy a tudományos diákköri mozgalom jelentőségének megfelelő mértékben jelenjen meg a nyomtatott és elektronikus sajtóban.
Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákat követően kezdetben alkalmanként egy, 2021 óta három kitüntetés adható, amely kétévenként kerül kiosztásra.

A kitüntetettek személyéről a szakmai bizottságok és az OTDT Alelnöki Értekezlete javaslatainak figyelembevételével az Elnökség hozza meg a végső döntést.

Kiváló TDK-Szervező Díj

A felsőoktatási intézményekben és karaikon folyó tudományos diákköri tevékenység szervezésében kiemelkedő munkát végző munkatársak elismerésére alapított díj, amelyet azok az intézményi/kari TDT-elnökök, -titkárok, -felelősök és -koordinátorok, OTDK szervezők, valamint az OTDT és az OTDK támogatóinál, továbbá az OTDT partnerszervezeteinél dolgozó munkatársak nyerhetik el, akik helyi és/vagy országos szinten kimagasló színvonalú szervezői és támogatói munkát végeznek.

A kitüntetésre javaslatot tehetnek az OTDT alelnökei, valamint a Titkárság. A javaslatokat az OTDT Alelnöki Értekezlete megtárgyalja, majd javaslatot tesz az Elnökségnek a kitüntetettek személyére. Az Elnökség évente, titkos szavazással választja ki a kitüntetetteket annak figyelembevételével, hogy az OTDK évében és az azt követő évben az odaítélt kitüntetések száma nem haladhatja meg az ötvenet.

Kiváló TDK-Témavezető Díj

Az elismerés azon oktatóknak, kutatóknak adományozható, akiknek a legalább 50%-os témavezetésével az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) bemutattak pályamunkát.

A kitüntetést minden páratlan évben, az adott évi OTDK-t megelőzően, az OTDT szakmai bizottságainak felterjesztése alapján az OTDT Elnöksége ítéli oda. Az utolsó három OTDK-n bemutatott pályamunkák számának átlaga alapján minden megkezdett 100 pályamunka után 1 kitüntetés adható. Az OTDT Elnöksége további, legfeljebb 10 főnek adományozhatja oda az elismerést azon témavezetők közül, akiknek több szekcióban is szerepeltek hallgatói, de a kizárólag egy szekcióban bemutatott és eredményt elérő hallgatóik pályamunkái alapján számukra egy szekcióban sem ítélik oda a kitüntetést.