Az óvodával szembeni elvárások - több nézőpontból Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi

33 OTDK, Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, Oktatáselmélet, oktatáspolitika és oktatásigazgatás Tagozat.

Az óvodával szembeni elvárások - több nézőpontból

Helyezés: 2

Hallgató: Várhegyi Mónika
Szak: Óvodapedagógus, Képzés típusa: ba, Intézmény: Pallasz Athéné Egyetem, Kar: Pedagógusképző Kar

Témavazető: Hercz Mária - főiskolai docens, Pallasz Athéné Egyetem Pedagógusképző Kar

A minőségi kisgyermekkori nevelés, az ahhoz való egyenlő hozzáférés lehetősége az EU oktatási és képzési stratégiájának egyik fókuszpontja (EU, 2010). Nemzetközi kutatások alapján ismertek a „jó iskola” ismérvei, de a „jó óvoda” jellegzetességeivel alig foglalkoznak. Kutatásom fő célja annak feltárása volt, hogy hazánkban milyen kép él a jó óvodáról a szakértőkben és a laikusokban: az óvodapedagógiát meghatározókban, az azt gyakorlókban és a jövő óvodapedagógusaiban, valamint a hatásokat gyakorlatban megélő, illetve a tartalmakat közvetetten alakító szülőkben. További céljaim közé tartozott a különbségek feltérképezése, s a kapott eredmények összevetése az óvodával és az óvodapedagógussal kapcsolatos társadalmilag elvárt, jogszabályilag meghatározott célrendszerrel. Kíváncsi voltam arra is, hogy az óvóképzés hatása megmutatkozik-e a hallgatók gondolkodásán, vélekedéseik eltérnek-e más csoportokétól.
Céljaim elérése érdekében kombinált kutatási stratégiát alkalmaztam. A kvalitatív szakaszban elméleti-teoretikus mintavételi stratégiával (Sántha, 2009: 92) választott három, az óvodapedagógiát funkciójukból eredően más-más nézőpontból látó szakemberrel készítettem interjút; a kvantitatív szakaszban pedig kérdőíves kutatást végeztem három - részben azonos - elektronikus kérdőívvel (megbízhatóságuk jó, Cronbach-alfa>0,87). 1546 fős országos mintám összetétele: 815 szülő, 477 óvodapedagógus és 254 óvójelölt. Az adatokat SPSS 20 szoftverrel dolgoztam fel.
A ’laikus’ és a szakértői ideális óvodakép nem mutatott jelentős eltérést. A „jó óvoda” megítélésekor a nemzetközi iskolakutatásokkal egyezően a válaszadók legfontosabbnak a személyi feltételeket tartották. Ez az eredmény ellentétes a közvélekedéssel, mely szerint a szülők az extra szolgáltatásokat és a tárgyi feltételeket tartják döntőnek. Fontosabbnak tartották a szülő-óvoda kapcsolattartást és a tárgyi feltételeket, mint a tartalmi jellemzőket.
Az óvodapedagógus hallgatók nézetei szignifikánsan különböznek a szülők és az óvodapedagógusok meggyőződéseitől, az eltéréseket azonban pozitívan kell, hogy értékeljük, hisz legtöbb esetben az óvóképzésben elsajátított modern gondolkodást tükrözik. Idealisztikus szerepképük – melyről publikációkban olvashatunk – adatainkban is megjelent. Az eredményeket a régi és az új képzési és kimeneti követelményekkel (EMMI, 2016) összevetve számos a képzők számára fontos szempont merült fel, melyek a hallgatók pályaszocializációja, pályán maradása szempontjából jelentősek.