Profilaktikus antibiotikum használata gyermekkori égési sérülésekben: klinikai vizsgálatok meta-analízise Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Operatív orvostudományok - Mellkasi- hasi- és plasztikai sebészet, transzplantációs sebészet II. Tagozat.

Profilaktikus antibiotikum használata gyermekkori égési sérülésekben: klinikai vizsgálatok meta-analízise

Hallgató: Hargitai Emma
Szak: Általános Orvostudományi Szak, Képzés típusa: o, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Általános Orvostudományi Kar

Témavazetők: Dr. Garami András - egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ,
Dr. Csenkey Alexandra - PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

Bevezetés: A gyermekek égési sérüléseinek kezelése jelentős kihívást jelent az egészségügyben. A mélyebb égési sérüléseknek súlyos szövődményei lehetnek, leggyakrabban sebfertőzés, szepszis és toxikus sokk szindróma. Az ezektől való félelem miatt gyakran kerül sor szisztémás profilaktikus antibiotikum kezelésre, azonban gyermekek esetében nincs egyértelmű ajánlás ennek szükségességére. Meta-analízisünk célja a profilaktikus szisztémás antibiotikum kezelés fertőzéses szövődmények kialakulására való hatásának kiderítése volt égési sérülést szenvedett gyermekekben.

Módszer: A PubMed, Cochrane és Embase adatbázisokban olyan publikációkat kerestünk, amelyekben a szisztémás vagy lokális komplikációk incidenciáját hasonlították össze megégett gyermekek profilaktikus szisztémás antibiotikum kezelésben részesülő és nem részesülő csoportjai között. Adatelemzésünk során standard meta-analízis módszereket használtunk, majd összehasonlítottuk a komplikációk esélyhányadosát (OR) profilaktikus antibiotikummal kezelt és nem kezelt gyermekek között.

Eredmények: 1735 beteg adatai alapján, az összes komplikációk OR-át analizálva nem találtunk különbséget az antibiotikummal kezelt és nem kezelt csoportok között (OR=1,35; P>0,05). A különbség akkor sem volt szignifikáns, ha külön a lokális vagy szisztémás komplikációkat vettük csak figyelembe (OR=1,29 vs. 0,92; P>0,05). Ezután az égés kimenetele szempontjából ismert rizikófaktoroknak megfelelően a gyermekeket alcsoportokba soroltuk, azonban egyik csoportban sem volt szignifikáns különbség a komplikációk OR-ában szisztémás antibiotikum profilaxisban részesülő és nem részesülő gyermekek között.

Megbeszélés: Következtetésként levonhatjuk, hogy égési sérülést szenvedett gyermekekben a profilaktikusan adott szisztémás antibiotikum használat nem jár kedvező hatással a fertőzéses komplikációk kialakulása szempontjából. Az alcsoportokat vizsgálva sem találtunk olyan betegpopulációt, amelyben profilaktikus szisztémás antibiotikum alkalmazása előnyös lett volna. Megállapítható, hogy a profilaktikus antibiotikum terápia gyermekek égési sérülése esetén nem változtatja a fertőzés kockázatát.