Hemoreológiai profil felmérése coeliakiás és gyulladásos bélbeteg populációban Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Elméleti orvostudományok - Élettan, kórélettan I. Tagozat.

Hemoreológiai profil felmérése coeliakiás és gyulladásos bélbeteg populációban

Hallgató: Nagy Mátyás
Szak: Általános orvostudományi szak, Képzés típusa: o, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Általános Orvostudományi Kar

Témavazetők: Dr. Szakács Zsolt - PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ,
Dr. Bajor Judit - klinikai főorvos, PTE Klinikai Központ, I. sz. Belgyógyászati Klinika, Gasztroenterológiai Tanszék

Bevezetés: Coeliakiában és a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) gyakrabban fordulnak elő kardiovaszkuláris események. Ennek kórélettani háttere azonban csak részben feltárt: a trombusképződés hátterében hemoreológiai eltérések is szerepet játszhatnak. Vizsgálatunkban az említett betegségekben szenvedő betegek hemoreológiai paramétereit hasonlítjuk össze kontrollszemélyekével.

Módszerek: Betegtájékoztatást és beleegyezést követően a tanulmány résztvevőitől klinikai adatokat gyűjtöttünk (kórelőzmény, jelen panaszok, betegségaktivitás és kardiovaszkuláris rizikófaktorok). Ezután vénás vérvétel történt rutin laborvizsgálat és hemoreológiai paraméterek mérése céljából, melynek részeként meghatároztuk a hematokrit értéket, a vörösvértest aggregációt és deformabilitást (LORCA segítségével), a teljes vér viszkozitást és a plazma viszkozitást (Brookfield viszkoziméter segítségével). A statisztikai analízis során leíró statisztikát (átlag±szórás meghatározása), kétmintás t-próbát és lineáris korrelációt alkalmaztunk.

Eredmények: 52 coeliakiás, 41 IBD-s (73% Crohn-beteg) és 54 kontroll beteg vett részt a vizsgálatban. A coeliakiás és kontroll csoportok életkora és a nők aránya megegyezett. Nem volt szignifikáns különbség hematokrit (41,2±3,5% vs. 41,4±3,6%, p=0,717), plazmaviszkozitás (1,24±0,16 mPa·s vs. 1,27±0,14 mPa·s, p=0,253), teljes vér viszkozitás (4,07±0,43 mPa·s vs. 4,13±0,46 mPa·s, p=0,534) és vörösvértest aggregáció tekintetében sem. Ezzel szemben a vörösvértest deformabilitást coeliakiásokban károsodottnak találtuk a mért kilencből három nyírófeszültségen is. Az IBD-s csoport fiatalabb volt (36±14 év vs. 44±17 év, p=0,013), a nők aránya kisebb (46,3% vs. 62,9%, p=0,029) a kontroll csoporthoz viszonyítva. A csoportok között nem volt különbség hematokrit (40,3±3,9% vs. 41,4±3,6%, p=0,159), plazmaviszkozitás (1,31±0,17 mPa·s vs. 1,27±0,14 mPa·s, p=0,234), teljes vér viszkozitás (4,14±0,49 mPa·s vs. 4,13±0,46 mPa·s, p=0,896) és vörösvértest deformabilitás tekintetében. IBD-sekben az aggregációs index és a γ magasabb (p=0,008), míg a t1/2 alacsonyabb volt (p=0,024). Crohn-betegekben a plazmaviszkozitás pozitívan korrelált a betegségaktivitási indexszel (ró=+0,579, p=0,001).

Következtetések: Míg coeliakiásokban a károsodott deformabilitás, IBD-s betegekben a fokozott vörösvértest aggregabilitás és a betegségaktivitással pozitívan korreláló plazmaviszkozitás járulhat hozzá a gyakoribb trombusképződéshez, így a kardiovaszkuláris események kialakulásához.