Az előmelegítés hatása a műgyanta bázisú kompozitok polimerizációjára Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Fogorvostudományok V. Tagozat.

Az előmelegítés hatása a műgyanta bázisú kompozitok polimerizációjára

Helyezés: 2

Hallgató: Szarka Ágnes Dóra
Szak: fogorvos, Képzés típusa: o, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Általános Orvostudományi Kar

Témavazető: Dr. Lempel Edina - egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

Bevezetés: A kompozit tömőanyagok polimerizációja exoterm folyamat. A hőmérséklet emelkedése felgyorsítja az üvegesedést, ugyanakkor késlelteti az autodecelerációs jelenséget, nagyobb végső monomer konverziót eredményezve.
Vizsgálatunk céljaként tűztük ki eltérő konzisztenciájú kompozitok polimerizáció közbeni hőmérséklet-változásának vizsgálatát különböző pre-polimerizációs anyaghőmérsékletek esetén, valamint a hőmérsékletváltozás polimerizáció fokára tett hatásának értékelését.

Módszerek: Tömöríthető mikrohibrid (Filtek Z250, 3M ESPE) és folyékony nanofill (Filtek Ultimate Flow, 3M ESPE) tömőanyagot vizsgáltunk 2 mm rétegvastagságban egy 8 mm mély üreget szimuláló sablon segítségével. Az anyagok előzetes hőmérsékletét 28 és 55^oC-ra állítottuk be. A polimerizációs lámpa átlagos fényintenzitása 1712 mW/cm², az alkalmazott expozíciós idő 20 mp volt. A hőmérséklet folyamatos mérését és detektálását egy hőérzékelővel ellátott digitális termométer biztosította. A minták tetején és alján a konverzió mértékét mikro-Raman spektroszkópiával határoztuk meg. A statisztikai analízist ANOVA és Scheffe post-hoc, valamint Mann Whitney U teszttel végeztük (p<0,05).

Eredmények: Az 55^oC-ra előmelegített kompozitok hőmérsékletesése 28^oC a 30-40 mp-es manipulációs idő alatt. A folyékony kompozitnál az exoterm hőmérsékletemelkedés 4-5^oC-kal alulmarad az előmelegített anyagok esetén, míg tömöríthetőnél 1-2^oC-os ez az eltérés. A tömöríthető kompozitok polimerizációs foka szobahőmérsékleten a minták alján 33,4%, míg az előmelegítés után szignifikánsan magasabb, 46,2%. A folyékony kompozitok polimerizációját szignifikánsan rontja az előmelegítés (szobahőn 53,4%, előmelegítve 48,9%), bár összességében magasabb konverziót mutatnak, mint a tömöríthető kompozitok.

Következtetés: Az előmelegítés utáni manipulációs idő rapid hőmérsékletesést eredményez, mely negatív hatással van a polimerizáció exoterm hőmérséklet-emelkedésére. Magasabb töltelékaránnyal bíró anyagok hőmegtartó hatása jobb, ezért az előmelegítés javítani képes a polimerizáció fokát.