Quercetin metabolitok kölcsönhatásainak in vitro vizsgálata xantin-oxidáz, CYP3A4 és CYP2C19 biotranszformációs enzimekkel Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Gyógyszertudományok - Gyógyszerhatástan, klinikai gyógyszerészet I. Tagozat.

Quercetin metabolitok kölcsönhatásainak in vitro vizsgálata xantin-oxidáz, CYP3A4 és CYP2C19 biotranszformációs enzimekkel

Hallgató: Pánovics Attila
Szak: Gyógyszerész Szak, Képzés típusa: o, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Gyógyszerésztudományi Kar

Témavazetők: Dr.Poór Miklós - egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar ,
Dr. Mohos Violetta - PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar

BEVEZETÉS: A quercetin számos élelmiszerben és étrend-kiegészítőben megtalálható flavonoid. Magas preszisztémás eliminációja miatt a keringésben főként konjugált metabolitjai jelennek meg jelentős mennyiségben. A quercetin biotranszformációja során szulfát (quercetin-3’-szulfát), glükuronid (quercetin-3-glükuronid, isorhamnetin-3-glükuronid) és metil (isorhamnetin) konjugátumok képződnek, melyek közül a quercetin-3’-szulfát a domináns metabolit a humán keringésben. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a quercetin kölcsönhatásba lép albuminnal, valamint egyes biotranszformációs enzimekkel és transzport proteinekkel, azonban metabolitjainak farmakokinetikai interakciói kapcsán csak kevés információ áll rendelkezésre.
CÉLKITŰZÉS: Vizsgálatainkkal arra a kérdésre kerestük a választ, hogy hasonlóan a quercetinhez, annak fő humán metabolitjai is képesek-e gátolni a xantin-oxidáz és egyes citokróm P450 (CYP3A4, CYP2C19) biotranszformációs enzimek működését.
MÓDSZEREK: Kísérleteink során beállítottuk a három enzim esszét 6-merkaptopurin (xantin-oxidáz), tesztoszteron (CYP3A4) és S-mefenitoin (CYP2C19) szubsztrátokkal. Az inkubációkat követően a szubsztrátok és termékek mennyiségét HPLC-UV módszerrel határoztuk meg.
EREDMÉNYEK: A glükuronid metabolitok (quercetin-3-glükuronid és isorhamnetin-3-glükuronid) nem befolyásolták szignifikánsan a xantin-oxidáz enzimet, míg a quercetin-3’-szulfát és az isorhamnetin még az anyavegyületnél is lényegesen erősebb gátló hatást fejtett ki az enzimre. Ezzel szemben a CYP3A4 és CYP2C19 esetében az összes vizsgált metabolit a quercetinnel összemérhető mértékű gátló hatást mutatott.
KÖVETKEZTETÉSEK: Eredményeink alapján megállapítható, hogy a keringésben (és feltehetően egyes szövetekben is) nagy mennyiségben megjelenő quercetin konjugátumok hasonló vagy akár erősebb hatással is rendelkezhetnek, mint maga az anyavegyület. Így a quercetin jelentős preszisztémás eliminációja ellenére könnyen elképzelhető farmakokinetikai kölcsönhatások kialakulása. Habár eredményeink in vivo megerősítése indokolt, a magas quercetin tartalmú étrend-kiegészítők egyes gyógyszerekkel történő együttes szedése a fent leírt és esetleges egyéb interakciók miatt fokozott elővigyázatosságot igényel.