Alternariol mikotoxin kölcsönhatásainak vizsgálata natív és kémiailag módosított ciklodextrinekkel Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Gyógyszertudományok - Gyógyszerhatástan, klinikai gyógyszerészet II. Tagozat.

Alternariol mikotoxin kölcsönhatásainak vizsgálata natív és kémiailag módosított ciklodextrinekkel

Különdíj: t

Hallgató: Szabo Ákos Bálint
Szak: Gyógyszerész Szak, Képzés típusa: o, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Gyógyszerésztudományi Kar

Témavazetők: Dr.Poór Miklós - egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar ,
Dr. Fliszár-Nyúl Eszter - egyetemi tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar

BEVEZETÉS: Az alternariol mikotoxint főként Alternaria gombafajok termelik. Megtalálható szennyezőként többek között gabonafélékben, gyümölcsökben/zöldségekben, borban és paradicsomlében. Az alternariol toxicitása elsősorban karcinogén és xenoösztrogén hatásainak tulajdonítható. Mivel a mikotoxin fluoreszcens sajátságú, fluoreszcencia spektroszkópiai módszerekkel jól vizsgálható. A ciklodextrinek glükóz egységekből felépülő gyűrű alakú molekulák, külső részük hidrofil, míg a belső lipofil üreg képes apoláris molekulák vagy molekularészek befogadására.
CÉLKITŰZÉS: Vizsgálataink során célul tűztük ki az alternariol kölcsönhatásainak tesztelését ciklodextrinekkel, elsősorban a képződő komplexek stabilitására és az alternariol fluoreszcenciájának változására voltunk kíváncsiak. Emellett a ciklodextrineket, mint potenciális toxinkötő molekulákat is tesztelni kívántuk.
MÓDSZEREK: Az alternariol-ciklodextrin komplexek képződését fluoreszcencia spektroszkópiai módszerrel tanulmányoztuk. A natív béta- és gamma-ciklodextrinek mellett metil és kvaterner ammónium származékaikat is megvizsgáltuk. Emellett a mikotoxin vizes oldatból történő extrakcióját vízben nem oldódó mikrogyöngyökhöz kötött ciklodextrin polimerrel teszteltük.
EREDMÉNYEK: Enyhén savas (pH=5,0) és fiziológiás (pH=7,4) pH-kon a natív gamma-ciklodextrin eredményezte az alternariol fluoreszcenciájának legnagyobb mértékű emelkedését, míg 10-es pH-n a pozitív töltésű kvaterner ammónium-béta-ciklodextrin volt a leghatékonyabb. A fent leírt ciklodextrinek jelenlétében a mikotoxin fluoreszcencia intenzitásának 10-20-szoros emelkedését tapasztaltuk. A képződő komplexek kötési állandói savas és fiziológiás pH-n a gamma-ciklodextrin, míg 10-es pH-n a kvaterner ammónium származékok esetében voltak a legmagasabbak (logKa=3,2-3,6). A béta-ciklodextrin gyöngypolimer alkalmasnak bizonyult az alternariol vizes oldatból történő extrakciójára, a kezdeti toxinkoncentrációt 90%-kal tudta csökkenteni.
KÖVETKEZTETÉSEK: Eredményeink alapján a ciklodextrinek viszonylag stabil komplexeket képeznek alternariollal és jelentősen fokozzák a mikotoxin fluoreszcenciáját. Magasabb pH-n a kvaterner ammónium származékok jobb kötőképessége valószínűleg a mikotoxin ionizációjával magyarázható. Továbbá a ciklodextrin gyöngypolimer ígéretes toxinkötőnek tűnik egyes italok toxinmentesítése kapcsán.