A transzkután szén-dioxid kezelés hatása a perifériás vaszkuláris rezisztenciára Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Konzervatív orvostudományok - Kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, szívsebészet) I. Tagozat.

A transzkután szén-dioxid kezelés hatása a perifériás vaszkuláris rezisztenciára

Hallgató: Ajtay Bella Eszter
Szak: Általános orvos, Képzés típusa: o, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Általános Orvostudományi Kar

Témavazető: Dr. Németh Balázs - egyetemi tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

A transzkután szén-dioxid kezelés hatása a perifériás vaszkuláris rezisztenciára

Bevezetés: A szén-dioxid (CO2) évszázadok óta használatos a népi gyógyászatban. Irodalmi adatok szerint többek között jó hatásfokkal alkalmazható a perifériás érbetegségben szenvedő betegek kezelésében, vazokonstrikcióval járó immunológiai betegségek kezelésében, magas vérnyomás és szívelégtelenség kiegészítő kezeléseként. Ugyanakkor kevés tudományos kutatás áll rendelkezésre a CO2 kezelés pontos hatásmechanizmusáról. Jelen kutatás célja egyetlen 35 perc hosszúságú száraz CO2 kezelés perifériás vaszkuláris rezisztenciára gyakorolt hatásának vizsgálata.
Módszerek: A perifériás vaszkuláris rezisztenciára meghatározására a pulzushullám terjedési sebességet (PWV) és az aorta augmentációs indexet használtuk (AIXao). Az AIXao-t és a PWV-t egy invazív módon validált oszcillometriás elven működő készülékkel határoztuk meg. A vizsgálatba bevont betegek mindegyike hypertoniás volt.
A stiffness paraméterek meghatározása a CO2 kezelés előtt, a CO2 kezelés után 1, 4 és 8 órával történt.
Eredmények: A vizsgálatba 31 beteget vontunk be a betegek átlagéletkora 66,7±9,4 év volt. A PWV estén nem találtunk szignifikáns változást. Ugyanakkor az AIXao a kezelés után 1 órával szignifikánsan alacsonyabb volt a kiindulási értékhez képest (p=0,034). 4 órával a kezelés után az AIXao tovább csökkent és továbbra is szignifikánsan alacsonyabb volt a kiindulási értékhez képest (p<0.001). 8 órával a kezelés után az AIXao elkezdett emelkedni de továbbra is szignifikánsan alacsonyabb volt a kiindulási értékhez képest (p<0.016).
Következtetés: Már egyetlen CO2 kezelés képes csökkenteni a perifériás artériás rezisztenciát. Az AIXao nem azonnal, hanem a kezelés után 4 órával érte el minimum értékét. Ez arra enged következtetni, hogy a változást nem csupán a CO2 vazodilatátor hatásának köszönhetjük.