Új, a reszponderitást meghatározó pontrendszer súlyos szívelégtelen betegeken végzett kardiális reszinkronizációs terápiát (CRT) követően. Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Konzervatív orvostudományok - Kardiovaszkuláris medicina (kardiológia, szívsebészet) V. Tagozat.

Új, a reszponderitást meghatározó pontrendszer súlyos szívelégtelen betegeken végzett kardiális reszinkronizációs terápiát (CRT) követően.

Hallgató: Hajóssy Miklós István
Szak: Általános Orvos, Képzés típusa: o, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Általános Orvostudományi Kar

Témavazető: Dr. Kónyi Attila - egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

Bevezetés: A súlyos, terápiarezisztens szívelégtelenség egyik hatékony eszközös terápiája a CRT implantáció. Az irodalmi adatok alapján a megfelelő, guideline vezérelt betegszelekció ellenére a páciensek mintegy 20-40%-a nem profitál a műtétből, azaz non-reszponder. A reszponderitás kérdésében található nagy szórás oka, hogy a terápiára adott válasz nem egyértelműen definiált, mert ehhez szubjektív és objektív paramétereket egyaránt figyelembe vesznek (pl: Brugada algoritmus). A reszponderitást befolyásoló tényezők pontos felderítéséhez alapvető lenne egy jól definiált pontrendszer megalkotása. Vizsgálatunk célja volt egy pontrendszer (Responderity Score) kidolgozása, mely jobban korrelál a mortalitással, és segítségével hatékonyabban vizsgálhatók a reszponderitást befolyásoló tényezők.
Módszerek: Retrospektív vizsgálatunkba 300 beteget vontunk be akiknél CRT implantáció történt a PTE KK Szívgyógyászati Klinikán 2013.01.01-től 2017.12.15-ig. Az adatok feldolgozását követően, az általunk létrehozott 12 skálájú pontrendszer alapján (mely pontozza a beteg műtét utáni NYHA stádiumát, bal kamrai ejekciós frakciót, mitralis regurgitatio változását, az nt-pro BNP szintjének változását, a beteg életminőségének változását, valamint a MACE előfordulását) 3 csoportba osztottuk a betegeket és ez alapján vizsgáltuk a csoportok mortalitásában jelentkező különbséget.
Eredmények: A pontrendszerünk alapján a vizsgált betegek között 218 reszponder (73%) és 82 non-reszponder (27%) volt. A Responderity Score szenzitivitás és specificitás vizsgálata alapján (ROC görbe) a pontrendszer alkalmas a reszponderitás meghatározására, segítségével a befolyásoló faktorok szerepe objektívebben vizsgálható. A Responderity Score alapján létrehozott csoportok között, mind az 1 éves, mind az összmortalitás tekintetében szignifikáns különbséget találtunk (p<0,05).
Következtetések: Az általunk létrehozott pontrendszer szignifikáns módon képes különbséget tenni a reszponder és non-reszponder betegek között, ezáltal a reszponderitást befolyásoló faktorok pontosabb elemzését teszi lehetővé.