A ''két találat'' lymphoma vizsgálata Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Konzervatív orvostudományok - Onkológia, sugárterápia, hematológia-hemosztazeológia I. Tagozat.

A ''két találat'' lymphoma vizsgálata


Helyezés: 1

Hallgató: Szél Orsolya
Szak: Általános Orvos Szak, Képzés típusa: o, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Általános Orvostudományi Kar

Témavazetők: Dr. Kajtár Béla - egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ,
Dr. Burján Adrienn - PhD hallgató, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar


Bevezetés:
A diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBCL) a leggyakoribb felnőttkori lymphomák közé tartozik. Azokat az eseteket, melyekben két különböző IGH transzlokáció van jelen – leggyakrabban IGH/MYC és IGH/BCL2 transzlokáció - két-találat lymphomának (DHL) nevezik. Ez a szubtípus kedvezőtlen prognózissal társul, rosszul reagál a standard terápiára. Elkülönítése a többi DLBCL-től az új WHO ajánlás (2016) értelmében indokolt, melyben a két-találat lymphoma önálló entitásként szerepel. A double expresszor lymphoma (DEL) a MYC és a BCL2 fehérje ko-expresszióját mutatja, azonban a transzlokációk nem azonosíthatóak.
Célkitűzés:
Munkánk során a Pathologiai Intézet archívumában fellelhető két-találat lymphoma gyakoriságát, illetve összefüggését vizsgáltuk a klinikopatológiai paraméterekkel. A két transzlokáció jelenlétét fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) segítségével azonosítottuk.
Módszerek:
Retrospektív vizsgálat során összesen 76 pécsi beteg szövetmintáinak analízisére került sor. A kórlefolyásra vonatkozó klinikai adatok összegyűjtését követően szöveti mikrosorozatokat készítettünk, melyeken immunhisztokémiai és FISH vizsgálatokat végeztünk. Meghatároztuk az IGH/BCL2 és az IGH/MYC transzlokáció gyakoriságát, megvizsgáltuk a BCL2 és a MYC expressziót, valamint a Hans-algoritmus alapján megállapítottuk a sejteredetet.
Eredmények:
DHL az esetek 3%-ban, míg DEL az esetek 11%-ban volt azonosítható. A Hans-algoritmus alapján a DHL esetek mindegyike centrum germinatívum típusú (GCB) volt, a DEL esetek között kettő a GCB típusba, hat a nem centrum germinatívum típusba (non-GCB) tartozott. A kórlefolyásra vonatkozó klinikai paramétereket és a sejteredetet vizsgálva látható, hogy a DHL és a DEL eseteket rosszabb teljes túlélés (OS) jellemzi.
Összefoglalás:
A DHL ritka szubtípusa a DLBCL-nek, mely kedvezőtlen kórlefolyással társul. A DEL hasonló biológiai viselkedésű, eltérő genotípusú típus. Mindkettő vizsgálata indokolt a rutin diagnosztikában.