Egyetemisták és középiskolások fogászati egészségműveltségi szintjének összehasonlító vizsgálata Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Fogorvostudományok II. Tagozat.

Egyetemisták és középiskolások fogászati egészségműveltségi szintjének összehasonlító vizsgálata

Hallgató: Szivós Ádám
Szak: Biológia-kémia tanári, Képzés típusa: o, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Természettudományi és Informatikai Kar

Témavazető: Dr. Nagy Lászlóné Dr. Antal Erzsébet - adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Bevezetés: Kutatások szerint a magyar felnőtt lakosság egészségi ismeretei hiányosak, 52%-uk korlátozott egészségműveltséggel rendelkezik. Az egészségműveltség egyik speciális területe a fogászati egészségműveltség, amelynek fejlettségében meghatározó szerepe van az oktatásnak. A hatékony fejlesztés feltétele a minél korábbi kezdés, az objektív helyzet figyelembevétele. Kutatásunk célja a közoktatásban és a felsőoktatásban tanulók fogászati egészségműveltségi szintjének összehasonlítása és a hiányosságok feltárása.
Módszerek: Vizsgálatunkban 550 fő vett részt (402 fő egyetemista és 148 fő középiskolás). Az adatgyűjtés 2017 és 2018 tavaszán történt, online, illetve papíralapú kérdőívvel. A demográfiai adatok mellett felmértük a fogápolási szokásokat, az ismereteket, az információforrásokat és az információk hitelességének, megértésének megítélését. Azt is vizsgáltuk, hogy a kitöltők saját bevallásuk szerint fel tudják-e használni fogászati ismereteiket a mindennapi szituációkban.
Eredmények: Mindkét mintában a legtöbben naponta kétszer mosnak fogat (egyetemisták 68,7%-a, középiskolások 83,8%-a), és alacsony azok aránya, akik használnak fogköztisztító eszközt (egyetemisták 30,4%-a, középiskolások 17,6%-a). Az egyetemisták 11,20%-ának, a középiskolások 44,59%-ának korlátozottak a fogászati ismeretei. A közoktatásban tanulók közül a legtöbben a szakembertől szerzik a fogászati információkat (73,6%), míg az egyetemisták fő információforrása a média (64%). A fogászati egészségműveltség szintjének tekintetében elmondható, hogy az egyetemisták 56%-a, a középiskolások 46,16%-a korlátozott fogászati egészségműveltségű. A statisztikai elemzésekből az derült ki, hogy csak az egyetemistáknál figyelhető meg kapcsolat az ismeretek szintje és az egészségműveltség fejlettsége között (r=0,165; p<0,05), valamint egyik mintánál sincs kapcsolat az információforrások száma és a fogászati egészségműveltség szintje között (p>0,05). 
Megbeszélés: Az eredmények tükrében elmondható, hogy a kutatásban részt vevő középiskolások fogászati ismeretei hiányosak, valamint mindkét mintában problémát okoz az ismeretek mindennapi alkalmazása. Ennek fényében a prevenció során törekedni kell a szükséges ismeretek átadására, valamint a hétköznapi szituációk szimulálására.