Odontogén keratociszták klinikopatológiai elemzése Orvos- és Egészségtudományi

34 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Fogorvostudományok I. Tagozat.

Odontogén keratociszták klinikopatológiai elemzése

Hallgató: Cserni Dorottya
Szak: FOK, Képzés típusa: o, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Fogorvostudományi Kar

Témavazető: Dr. Baráth Zoltán - egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar

Bevezetés: Az odontogén keratociszta (OKC) sajátos, bizonytalan etiológiájú arccsonti ciszta, melynek daganatos eredete is felmerült a közelmúltban, bár a legújabb nemzetközi (WHO) besorolás a nem tumoros ciszták közé helyezi. Vizsgálatunk célja OKC-k klinikopatológiai elemzése volt.

Módszerek: Az SZTE Patológiai Intézetében és bács-kiskun megyei oktatókórházának patológiai osztályán 2015-2018 között állcsonti vagy egyéb ciszta beküldő diagnózisú esetek közül az OKC diagnózisúak kerültek kiválasztásra. A szövettani metszetek revíziója után a radiológiai és klinikai megjelenés adatait elemeztük retrospektív módon.

Eredmények: 37 beteg 44 OKC szövettani diagnózisú mintájából végül 18 beteg 23 léziója mutatta az OKC egyértelmű szövettani jegyeit. A betegek medián életkora 34 év volt. A férfi/nő arány 13/5-nek bizonyult. A primer elváltozások nagy része a mandibulában (bal oldal 8, jobb oldal 9), 3 pedig a bal maxillában foglalt helyet. Gyakori volt a ramus/angulus mandibulaenek megfelelő érintettség. A tömlők általában radiolucens elváltozásként mutatkoztak. A szövettani metszetekben 17 esetben mutatkoztak hámlefűződések, fiókciszták, környéki hámszigetek. A rövid és inkomplett követési idő alatt két beteg három recidívája került látókörünkbe, alátámasztva a recidívahajlamot.

Megbeszélés: A klinikai és radiológiai megjelenés általában típusos volt, azonban ezek egyike sem mondható patognomikusnak. A végső diagnózis csak a szövettani vizsgálattal állítható fel. A megfelelő diagnózishoz klinikopatológiai megközelítés szükséges. Lényeges tudni a ciszta lokalizációját, ismert státuszú fogakhoz való viszonyát; a szövettani jellemzőket alaposan kell keresni, különösen kis mintákban. A recidívák a tömlő lefűződéseiből, fiók cisztáiból, környező odontogén hámszigetekből származhatnak, amelyek 17/21 vizsgálható esetben jelen voltak.