Vaddisznó fészekpredációjának vizsgálata a Makádi Vadásztársaság (Csepel-sziget) területén Agrártudományi

35 OTDK, Agrártudományi Szekció, Vadgazdálkodási Tagozat.

Vaddisznó fészekpredációjának vizsgálata a Makádi Vadásztársaság (Csepel-sziget) területén

Különdíj: t

Hallgató: Gyetkó Szilvia
Szak: vadgazda mérnöki, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Soproni Egyetem, Kar: Erdőmérnöki Kar

Témavazető: Dr. Tari Tamás - adjunktus, Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar

A Csepel-szigeten az 1990-es évektől kezdődően jelent meg a vaddisznó, a legkedvezőbb élőhelyi feltételek a Makádi Vadásztársaság területének déli részén vannak. Ott a kezdeti pár darabos terítéket követően az utóbbi pár évben már a hasznosítás mértéke a 76 és 167 egyed/év között mozog, ezzel szemben azonban a fácán denzitás és teríték adatok folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Ezen adatok ismeretében célom az volt, hogy a két vadfaj kapcsolatát megvizsgáljam, pontosabban a vaddisznónak milyen szerepe van a területen a fészekpredációban. A fészekpredációs vizsgálati módszerek közül a műfészekkel történő vizsgálatot végeztem el 2019 és 2020 tavaszán a fácán fészkelési, kotlási sajátosságait figyelembe véve. A fészkeket különböző élőhelypárok mentén helyeztem ki, első helyszín nád-mezőgazdasági terület, a második erdő-mezőgazdasági terület, a harmadik pedig mezőgazdasági terület-út volt. 30 db műfészket helyeztem ki, élőhelypáronként 10 darabot egymástól 100 m-re. A fészkekbe 3 db tyúktojást és egy darab gyurma tojást raktam bele. A gyurmatojással a predátorok könnyebb azonosítása volt a cél. A vizsgálat mindkét évben 28 napig történt. Három predátor csoportot különítettem el következők szerint: vaddisznók, kisragadozók, madarak csoportja. Negyedik csoport – ismeretlen - kijelölésére is szükség volt, mivel nem minden esetben volt megállapítható a fészekfosztogató. A két évben kapott fészekpredációs adatokat mind időben és térben is kiértékeltem, összesítettem a predációs okokat, összehasonlítottam az éveket térben, a fészkek, tojások érintettségét is, megnéztem a predátorok megoszlását élőhelyenként heti bontásban a két év összesített adataiból. Ezen adatok kiértékelése során megállapítottam milyen okokra vezethető vissza adott élőhelyen kialakult predációs nyomás illetve annak változása. Továbbá az első évben a vizsgálati időszakban a területen terítékre került 7 db vaddisznó gyomrát begyűjtöttem és táplálékösszetétel vizsgálatot végeztem. Megállapításra került, hogy egy gyomor kivételével mindegyik tartalmazott állati eredetű maradványokat, azonban csak egy gyomorban találtam tojáshéj maradványokat és ezzel fészekpredációra utaló nyomokat. A kapott eredményeket továbbá a terület és a vadászatra jogosult lehetőségeit figyelembe véve javaslatot tettem a vaddisznó és a különböző dúvadak kezelésére.