Az endometriosissal élő nők életminőségének vizsgálata Orvos- és Egészségtudományi

35 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Egészségtudományok - Klinikai és elméleti epidemiológia 2. Tagozat.

Az endometriosissal élő nők életminőségének vizsgálata

Hallgató: Demeter-Lelkes Viktória
Szak: ápoló, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Pécsi Tudományegyetem, Kar: Egészségtudományi Kar

Témavazetők: Ferenczy Mónika - tanársegéd, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar ,
Dr. Koppán Miklós - egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

Célkitűzés: Az endometriosis betegség egyre nagyobb számban fordul elő hazánkban. Ugyanakkor az érintett nők sokszor nem fordítanak kellő figyelmet a tünetek megjelenésére. Kutatásunk célja volt, az endometriosissal érintett nők életminőségének, szexuális életének vizsgálata, pszichés állapotának felmérése.
Adatok és módszerek: Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró jellegű kutatásunk 2018. december 19. és 2019. január 31. között egy közösségi oldalon alkalmazott kérdőív használatával készült. A célirányos, nem véletlenszerű kiválasztást követően a célcsoportba került minden 18 évnél idősebb nő, akinek diagnosztizált endometriosisa van (n=243). Kizárásra kerültek, akik nem kívántak részt venni a kutatásban. Saját készítésű kérdőív főbb kérdéscsoportjaiba tartoztak a szocio-demográfiai kérdések, a szexuális életre, valamint az életminőség felderítésére irányuló kérdések. Microsoft Excel 2007 programmal a leíró statisztika mellett, átlagot, kontingencia táblaelemzést, x2 próbát, Z-próbát, Cramer-féle asszociációs együtthatót, Gauss eloszlást számoltunk (p<0,05).
Eredmények: Az életminőség tekintetében szignifikáns különbség (p=0,003) igazolódott az iskolai végzettség és az életminőség közt. Nem találtunk szignifikáns különbséget abba az irányba, hogy a 30 év feletti nők esetében fokozottabban van jelen testképzavar (p=0,058). Továbbá, arra szintén nem találtunk bizonyítékot, hogy a legalább 5 éve diagnosztizált nők csoportjában a betegség okozta tüneteken túl a pszichésen is érintettek aránya magasabb lenne (p=0,068).
Következtetések: A válaszadók körében az endometriosis negatívan befolyásolja az életminőséget. Ugyanakkor, a 30 évnél fiatalabb endometriosisos betegek esetében fokozottabban kell számolnunk az esetleges testképzavar kialakulásával. Ugyan kutatásunk csak a baranyai nőkre fókuszált, célszerű lenne országos kutatássá bővíteni, valamint össze hasonlítani a szexualitást érintő kutatási eredményeinket egy egészséges nőket bevonó kontrollcsoporttal. 

Kulcsszavak: endometriosis, életminőség, szexualitás, pszichés érintettség