Depóniagáz-kapacitás hasznosítási lehetőségek a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban Műszaki Tudományi

31 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, 5D_Energetika, hőtani és áramlástani folyamatok, berendezések Tagozat.

Depóniagáz-kapacitás hasznosítási lehetőségek a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban


Hallgató: Hegyfalvi Csilla
Szak: Energetikai mérnöki Msc, Képzés típusa: msc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Gépészmérnöki Kar

Témavazetők: Dr. Gács Iván - egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ,
Orbán Tibor - műszaki vezérigazgató-helyettes, \N \N FŐTÁV Zrt.


Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az ország energiaimport-függősége, amelyre legutóbb a 2009. januári gázkrízis hívta fel a figyelmet. Magyarország esetében ez a probléma még előbbre való, hiszen a primer energiamérlegben a földgáz részaránya meghaladja a 40%-ot. Ennek visszaszorításának egyik útja az Európai Unió, azaz az Európai Parlament és a Tanács által megszabott irányelvek szerint a megújuló energiaforrásokban és a kapcsolt energiatermelésben keresendő. Természetesen rengeteg alternatív megoldás adódik, de talán az egyik legnagyobb lehetőséget a hulladéklerakókban képződő depóniagáz hasznosításának kiküszöbölése jelenti.

A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központban 2006 őszén megkezdődött a lerakó egy részéről a keletkező depóniagáz elszívása. Ez mintegy 1000 m3/h kapacitást jelent, amelyet jelenleg magas hőmérsékletű fáklyán ártalmatlanítanak. Jelen TDK dolgozatban azt vizsgálom, hogy ezt a depóniagáz-mennyiséget hogyan lehetne hasznosítani. Két lehetőség adódik: egyrészt egyértelmű megoldásnak tűnik egy gázmotor installációja a hulladékkezelő energetikai rendszerébe, másrészt pedig számításba kell venni egy depóniagáz tisztító berendezés telepítésének esetét is. A dolgozat keretein belül az említett két technológiát részletesen bemutatom, valamint kiemelem azokat a fontos sajátosságokat, amelyek az elemzésre került telephelyre jellemzőek. Mindkét változat telepítésének műszaki vonatkozásai mellett a környezetvédelmi-, valamint a gazdaságossági szempontokra is hangsúlyt fektetek. Ezért a beruházási költségek és az évente fellépő kiadások összegyűjtése után elkészítettem a projekt 15 éves horizontú, költségszemléletű üzleti tervét (érzékenységvizsgálattal) figyelembe véve a különböző árindexek változásait és a hatályos jogszabályokat.