Reverse Engineering folyamattal létrehozott modell pontosságának vizsgálata Műszaki Tudományi

31 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, 9B_Gépgyártástudomány és -technológiai berendezések Tagozat.

Reverse Engineering folyamattal létrehozott modell pontosságának vizsgálata


Helyezés: 3

Hallgatók: Nagy Renáta
Szak: Ipari termék- és formatervező mérnöki, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Gépészmérnöki Kar,
Hodosán Zsolt
Szak: Gépészmérnöki, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Gépészmérnöki Kar

Témavazetők: Grőb Péter - egyetemi adjunktus, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar ,
Gyurika István - tanszéki mérnök, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar


A TDK dolgozat témája a Reverse Engineering, azaz a „fordított mérnöki tevékenyég” köré szerveződik. A dolgozat lényege, hogy a feladathoz megtervezett és NC megmunkáló géppel legyártott alkatrész felületét digitalizáljuk, majd a pontfelhőből megalkotott CAD modell alapján előállított termék jellemző méreteit az eredeti alkatrész méreteivel koordináta mérőgép segítségével összehasonlítjuk. A TDK munka eredménye végül egy összehasonlító elemzés lett, mely vizsgálat bemutatja az alkalmazott Reverse Engineering eljárás adott környezetben lévő pontosságát.
Első lépésként ötletrajzok alapján próbáltuk meghatározni a vizsgálatok szempontjából megfelelő geometriai konstrukciót. Miután kiválasztottuk a legmegfelelőbbet, a következő feladat a modell megalkotása volt háromdimenziós tervezőprogram segítségével. CAD technológiát alkalmazva a Solid Works programmal hoztuk létre a kívánt modellt. A következő lépés a modell legyártása volt, melynek első feladatában a CAD rendszerben elkészített modellt egy CAM alapú CNC programtervező és szimulációs rendszerbe konvertáltuk át, majd a szoftverben a gyártástervezési folyamatok végrehajtását (gépválasztás, műveletek meghatározása, szerszámválasztás, technológiai paraméterek meghatározása) követően előállítottuk az irányító NC programot. Az alkatrészprogram birtokában ezt követően legyártottuk a megtervezett modellt egy ROLAND MDX-40-es típusú, 4 tengelyes marógépen.
Az így elkészült terméket használtuk a Reverse Engineering során kiinduló modellként. Az szkennelést az ROLAND LPX-60-as optikai szkennerel végeztük. Az így kapott pontok és adatok halmazából egy speciális Pixform Pro2 nevű szoftver segítségével sikerült előállítani a kívánt geometriát. Az új modellt legyártottuk, azonos környezeti beállítások mellett szintén az ROLAND MDX-40-es marógép használatával, műfából. Végül az új és az eredeti modellt is lemértük a Mitutoyo Cryta-Plus 574 mérőgéppel.
A vizsgálat során generálódó mérési eredmények megmutatták az alkalmazott Reverse Engineering folyamat különböző geometriai felületek esetében tapasztalható pontosságát. A TDK munka a vizsgálati folyamat leírása mellett bemutatja, hogy valójában milyen hasznos a Reverse Engineering technológia, hiszen időt spórolunk meg a használatával a tervezés területén, továbbá olyan esetekben is komplett tervdokumentációt készíthetünk, amikor a hagyományos technológiák alkalmazásával erre nem lenne lehetőségünk.


Irodalom:
1. Dybała, B.-Boratyński, T.-Czajka, J.-Będza, T.- Frankiewicz, M.- Kurzynowski, T. EU-Project Nr. 2005-146319 ,,MINOS“. Wrołcaw, Lengyelország. (2008)
2. Terék, Zs.: Alakhű szegmentáló algoritmusok a digitális mérnöki visszafejtésben. Ph.D. értekezésének tézisei. BME (2010)
3. Pokriva, P.: Gépgyártástechnológia. Kecskeméti Főiskola, GAMF kar (2003)