A csurgói rendház évszázadai Humán Tudományi (bölcsész)

31 OTDK, Humán Tudományi (bölcsész) Szekció, Középkori magyar történelem Tagozat.

A csurgói rendház évszázadai

Hallgató: Vörös Mátyás
Szak: tanár-történelemtanár, Képzés típusa: ma, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazető: Dr. Szabó Tamás - e. docens, Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészettudományi Kar

Jelen tanulmány alapvető célja, hogy monografikus módon feltárja a csurgói johannita rendház történetét, a település rend általi birtokbavételétől egészen a mohácsi vészig. Természetesen a dolgozat kitér a Johannita rend megalakulására, valamint Európában és Magyarországon való megtelepedésére is. Ismerteti Csurgó XI-XII. századi történelmét és ezzel együtt megpróbálja letisztázni a település akkori birtokjogait.

A tanulmány fő része a két fejezetet felölelő johannita rendház története, az Árpád-kor utolsó évszázadától az Anjou-kor végéig. Mindez érinti a rendház személyzetét, birtokainak nagyságát, a magyar-szlavón rendtartományban játszott szerepét és az Árpád-kori hiteleshelyi tevékenységét. Külön fejezet tárgyalja a csurgói preceptorium területén kialakult rendházak kilétét és a perjelségben elfoglalt helyzetét. Az utolsó rész a rendház utóéletét tárgyalja a vránai perjelségbe való beolvadását követő időszaktól egészen Csurgó világi kézre kerüléséig. A múlt századi és a legfrissebb szakirodalmak érintőleges adatai miatt a téma teljesen önálló kutatást kívánt meg. A kutatás alapját a tárgyalt időszak okmánytárai, valamint az Országos Levéltár digitálisan elérhető Diplomatikai gyűjteményében fellelhető oklevelek adták. A témával kapcsolatosan több új oklevél került elő, melyek új lendületet adtak a kutatásnak. A források összegyűjtését és elemzését követően a témában megjelent szakirodalmak nyújtottak segítséget, melyek pontos és kritikus felhasználásával született meg a dolgozat.

A tanulmány, a teljesség igénye nélkül feltárta a rendház több mint háromszáz éves történetét. Az új kutatási eredményeknek köszönhetően megállapítható, hogy a csurgói rendház 1217/1226 – 1431-ig működött. A témával kapcsolatos valamennyi forrás felhasználásra került, amely láthatóvá vált a konvent hiteleshelyi szerepének és az ezzel kapcsolatos személyi hátterének bemutatásával.

A meglévő források vizsgálatai során kiderült, hogy a település az Árpád-korban királyi birtok volt, egészen a johannita lovagok letelepedéséig. A csurgói preceptorium birtokainak korszakonkénti lebontásával a gyakorlatban láthatjuk, milyen gyorsan fejlődő birtoknak számított a vizsgált korszakokban.

A csurgói johannita rendház történetének kutatási eredményei hozzájárulnak a dél-somogyi térség és a magyar-szlavón rendtartomány történelméhez. A tanulmányból kiderül, hogy a csurgói rendház tevékeny szereplője, és szervezője volt a perjelség történetének alakításában.