Az első éjszaka hatás objektív és szubjektív komponensei Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi

31 OTDK, Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció, Általános lélektan I. Tagozat.

Az első éjszaka hatás objektív és szubjektív komponensei


Helyezés: 2

Hallgatók: Kis Anna
Szak: Kognitív tudományok, Képzés típusa: msc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Természettudományi Kar,
Szakadát Sára
Szak: Kognitív tudományok, Képzés típusa: msc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Természettudományi Kar

Témavazetők: Bódizs Róbert - Tudományos főmunkatárs, Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar ,
Simor Péter - PhD hallgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar


Az úgynevezett elsőéjszaka-hatás – az alváslaboratóriumban töltött első és második éjszaka közötti markáns különbség – következtében bevett gyakorlattá vált az első éjszakai alvás kizárása a poliszomnográfiás elemzésből. Azonban az, hogy az elsőéjszaka-hatás milyen mértékben van jelen, illetve mennyi ideig tart (egy vagy több éjszakán át) diagnosztikai értékkel bírhat, valamint alapjául szolgálhat a különböző betegcsoportok esetében alkalmazott mérési protokolloknak. Jelen vizsgálat során két éjszakányi poliszomnográfiás mérést végeztünk 25 (11 rémálmodó és 14 kontroll) alanyon, a szubjektív alvásminőség felmérésére pedig a Groningen Alvásminőség Skálát használtuk. Mind az objektív (alvás makro- és mikrostruktúra), mind a szubjektív (kérdőíves önértékelés) adatokban találtunk különbséget az első és a második éjszaka között, ez a különbség a rémálomzavarosok esetében kifejezettebben jelentkezett. Ezen eredmények szerint – a korábbi elképzelésekkel ellentétben – kérdőíves méréssel is kimutatható az elsőéjszaka-hatás; ezt az objektív és szubjektív változók közötti erős korreláció is alátámasztja. Mindezek alapján javasoljuk a Groningen skála klinikai használatát az otthoni “baseline” alvásminőség meghatározására.