Műtárgyak tönkremeneteléből fakadó bizonytalanság árvízi elöntések modellezésénél Műszaki Tudományi

31 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, 21A_Vízépítés és környezetvédelem Tagozat.

Műtárgyak tönkremeneteléből fakadó bizonytalanság árvízi elöntések modellezésénél

Helyezés: 3

Hallgató: Pálfi Gergely
Szak: Vízmérnöki, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Építőmérnöki Kar

Témavazetők: Dr. Krámer Tamás - egyetemi docens, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar ,
Dr. Maren Niemeyer - önálló szakértő, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar

TDK munkám témája a műtárgyak tönkremeneteléből fakadó bizonytalanság az árvízi elöntésmodellezéseknél. Hazánk remélhetőleg egyik kiemelt feladata lesz a közeljövőben árvízi veszélytérképek készítése, melyek elengedhetetlen kelléke az elöntésmodellezés. Az ehhez használatos számítógépes numerikus modellek olyan eszközök, amik segítik a mérnökök munkáját, ha jól és megfontoltan használják őket. Azonban a nem megfelelő beállításokkal is adnak eredményt. Ezen helytelen beállításokat utólag felismerni és kijavítani sokkal nehezebb, mint megfontoltan, gondosan kidolgozva, elsőre jól felépíteni a modellt.

A numerikus modellek matematikai képletekkel írják le, közelítik a valóságot. A gyakorlati szempontból jó modell a futási idejéhez, felhasznált erőforrásához, bemenő adatigényéhez mérten pontosan írja le a valóságot. Eközben sok egyszerűsítést tesz, amik esetleg úgy hatnak a modell végeredményére, hogy az nem lesz belül egy megengedhető hibahatáron. A modellezés komplex folyamatában számos olyan tényező is van, ami a modellező döntésére van bízva, hogy figyelembe veszi-e vagy sem. Ezen döntésekre szintén nagyon érzékeny lehet a végeredmény. A jó modell megválasztása a modell építőjének első feladata. Napjaink számítástechnikai színvonalán már elérhetőek olyan számítógépek, amelyekkel nem kell kompromisszumot kötnünk a számítási igényben, azonban sok más tényező is meghatározza a leghasznosabban alkalmazható modellt.

A Markazi-tározó példáján szeretném megmutatni a műtárgyakhoz (töltésekhez, átereszekhez, hídnyílásokhoz) kapcsolódó különböző feltevések hatását a végeredményekre, megállapítom ezen feltevések helyességét vagy helytelenségét, valamint általános következtetéseket vonok le a tapasztalatok alapján. Remélhetőleg a terep összetettsége valamint a műtárgyak rendszere hozzájárul e következtetések felhasználhatóságához más elöntéseknél. A modellezés általános bemutatása után kitérek a műtárgyak bizonytalanságának okaira és javaslatot teszek ezen okok megszüntetésének lehetőségéről is.