Probiotikumok aktív anyagcseretermékeinek hatása az emésztőrendszeri oxidatív károsodások megelőzésében Agrártudományi

31 OTDK, Agrártudományi Szekció, Állatélettan és állategészségügy II. Tagozat.

Probiotikumok aktív anyagcseretermékeinek hatása az emésztőrendszeri oxidatív károsodások megelőzésében

Hallgató: Marosi András
Szak: állatorvos, Képzés típusa: o, Intézmény: Szent István Egyetem, Kar: Állatorvos-tudományi Kar

Témavazetők: Dr. Pásztiné Dr. Gere Erzsébet - PhD hallgató, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar ,
Dr. Gálfi Péter - egyetemi tanár, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar

Az antioxidáns rendszerek alapvető szerepe, hogy ellensúlyozzák a szervezetben képződött reaktív oxigén speciesek káros hatásait. Ha ez az egyensúly felbomlik, oxidatív stressz alakul ki, ami betegségek széles körével összefüggésbe hozható. A bélcsatornában az oxidatív stressz – közvetlen sejtkárosító hatásán túl – gyulladáskeltő citokinek termelődését váltja ki a bélhámsejtekben és lipidperoxidációt idéz elő a membránokban. A probiotikumok terápiás értékét számos esetben igazolták a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseiben, a fertőzések megelőzésében és kezelésében, azonban a gyulladáscsökkentő hatás hátterében meghúzódó mechanizmus részleteiben még kevéssé ismert.

Vizsgálataink arra irányultak, hogy a probiotikumok sejtmentes felülúszója hogyan befolyásolja a bélhámsejtek oxidatív stresszre adott válaszát, és képes-e megvédeni azokat a károsodásoktól. Célunk volt továbbá, hogy a bakteriális felülúszóból olyan aktív komponenseket azonosítsunk, amelyek szerepet játszhatnak a védőhatásban. A probiotikus törzsek közül előzetes eredményeink alapján a Lactobacillus plantarum 2142 védőhatása bizonyult legjelentősebbnek, ezért a kísérletekben ennek a törzsnek felülúszóját használtuk. Az oxidatív stressz és a probiotikumok hatásának vizsgálatát kollagénnel bevont poliészter membrán inzerten tenyésztett, IPEC-J2 in vitro bélhámsejtvonalon végeztük, amely újszülött sertés jejunum eredetű, daganatosan nem transzformált enterocytákból áll. A sejtekben az oxidatív stresszt hidrogén-peroxid oldattal váltottuk ki. A peroxiddal kezelt IPEC-J2 sejtekben a gyulladásos citokinek (IL-8 és TNF-α) és a citoprotektív hatású 70 kDa-os hősokkfehérje (Hsp70) relatív génexpresszióját kvantitatív real-time PCR-rel határoztuk meg a felülúszó, illetve az ebben megtalálható bizonyos szerves savak hozzáadása után.

Eredményeink szerint a Lactobacillus plantarum 2142 sejtmentes felülúszója csillapította az oxidatív túlsúly okozta gyulladásos folyamatokat: hatására az IL-8 és TNF-α expressziója szignifikánsan csökkent, míg a Hsp70 génexpressziója jelentősen növekedett. A probiotikum által termelt ecetsav és tejsav nem okozott szignifikáns csökkenést a gyulladásos citokinek expressziójában. Fehérjeanalitikai módszerek (SDS-poliakrilamid gél elektroforézis és kapilláris elektroforézis) segítségével sikerült eltérő molekulasúlyú fehérjék jelenlétét kimutatni a felülúszóból, melyeknek szerepe lehet a gyulladásos citokinek up-regulációjának mérséklésében és a gyulladáscsökkentő hatásban.