Biotechnológiai innovációk felhasználói megítélése Agrártudományi

31 OTDK, Agrártudományi Szekció, Agrárgazdaságtan és agrármarketing Tagozat.

Biotechnológiai innovációk felhasználói megítélése

Helyezés: 3

Hallgató: Solymár Dániel
Szak: Állatorvos, Képzés típusa: o, Intézmény: Szent István Egyetem, Kar: Állatorvos-tudományi Kar

Témavazetők: Dr. Kasza Gyula - egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar ,
Dr. Visnyei László - egyetemi docens, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar

A 20. század második felétől kezdődően lendületet kaptak azok a viták, amelyek a biotechnológiai innovációk társadalmi-gazdasági beágyazottságára összpontosultak. Ezek közös megállapítása, hogy egy adott technológiai fejlesztés csakis szélesebb, társadalmi összefüggéseiben vizsgálható és értelmezhető. A folyamat eredményeképpen megjelent a „demokratikus tudomány” kifejezés, amely arra utal, hogy a tudományszervezés egyes kérdéseiben nem csak a tudomány művelői jogosultak véleményt nyilvánítani és álláspontot foglalni, hanem azok is, akik az innováció célközönségét, felhasználóit alkotják.

A témakörben folytatott korábbi kutatások azt mutatták, hogy biotechnológiai innovációk elterjedését nagymértékben befolyásolja a társadalmi befogadás, vagyis az a közeg, ahol érvényesülniük kell. A jövőbeli felhasználók által észlelt kockázatok ugyanakkor nem feltétlenül esnek egybe a szakértők által azonosított veszélyekkel. Fontos tehát az egyes innovatív technológiák és eljárások fogadtatásának megismerése, amely alapján célzottabb kommunikáció folytatható a szakemberek és a jövőbeli felhasználók között.

Kutatásomban kvalitatív felhasználói vizsgálatot végeztem el a következő kérdésekre összpontosítva: 1) a résztvevők tudásszintje a biotechnológia témakörében, 2) az általuk érzékelt kockázatok és potenciálok; 3) az erkölcsi megítélésük ezen innovációknak. A vizsgált témakörök a következők voltak: 1) Biotechnológia általában 2) Genetikailag módosított élőlények 3) Xenotranszplantáció 4) Klónozás.

Kutatási módszertannak a fókuszcsoportos vizsgálatot választottam, mert ez mélységi betekintést ad az egyes fogyasztói csoportok gondolatvilágába és lehetőséget nyújt attitűdrendszerük feltérképezésére. A kvalitatív vizsgálatok statisztikai megbízhatósága elmarad a kvantitatív vizsgálatokétól, ugyanakkor a rendelkezésre álló összes korábbi, Magyarországon elvégzett kvantitatív kutatás eredményeit feldolgozva, továbbá a szokatlanul nagy elemszámú (12 csoport, 64 résztvevő) fókuszcsoportos vizsgálat alkalmazása révén ellensúlyozni próbáltam ezt a hátrányt.

Kutatási eredményeim közül kiemelendők: 1) Meghatározóan fontos a válaszadók szocio-kulturális háttere a biotechnológiai innovációk megítélése kapcsán 2) eltérés mutatkozik a véleményekben az életkori-, végzettség-, végzettség típusa- és a demográfiai tényezők függvényében 3) minél több információval rendelkezik valaki egy innovációval kapcsolatban annál elfogadóbb, bár annál jobban ismeri az esetleges kockázatokat is.