II-es típusú pneumocyta proliferatio immunhisztokémiai jellemzése kísérletes PRRS vírusfertőzés után Agrártudományi

31 OTDK, Agrártudományi Szekció, Állatélettan és állategészségügy II. Tagozat.

II-es típusú pneumocyta proliferatio immunhisztokémiai jellemzése kísérletes PRRS vírusfertőzés után

Hallgató: Szilasi Anna Katalin
Szak: állatorvos, Képzés típusa: o, Intézmény: Szent István Egyetem, Kar: Állatorvos-tudományi Kar

Témavazető: Dr. Balka Gyula - klinikai állatorvos, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar

Kutatásunk célja,hogy jellemezzük azokat a tüdőszöveti elváltozásokat,melyeket egy nemrég izolált PRRSV törzzsel való kísérletes fertőzés okozott.A vizsgálathoz növendék sertéseket használtunk.9 hetes PRRSV negatív állatokat oltottunk be 2,2 × 105 TCID50 mennyiségű 1-es típusú,1-es szubtípusú virulens PRRSV törzs izolátummal.Negatív kontrollként egy csoport PRRSV negatív sertést vírusmentes sejtkultúra felülúszójával inokuláltunk.Az állatok elaltatására 10 (n=7) és 21 nappal (n=5) az oltás után került sor.A léziókat azonos korú,nem fertőzött kontroll sertésekből vett tüdőszövet-mintákkal hasonlítottuk össze.

A vizsgálat első fázisában a mintákat hematoxilin-eozin festéssel bíráltuk el.Mikroszkópos vizsgálatnál a mintákról nem tudtuk,melyik csoportbeli sertésből származnak.A léziók az alábbi pontozási séma alapján kerültek elbírálásra:(1) pneumocyta hypertrophia és hyperplasia,(2) mononukleáris sejtinfiltratio a szeptumokban,(3) intraalveoláris nekrotikus debris megjelenése,(4) intraalveoláris gyulladásos sejtek jelenléte és (5) perivaszkuláris gyulladásos infiltratio.

A részletesebb elbírálás érdekében immunhisztokémiai (IHC) festést alkalmaztunk anti-cytokeratin, anti-Ki67,anti-TTF-1 (thyroid transzkripciós faktor-1) és anti-myeloid receptor (MAC387) antitestekkel,hogy azonosítsuk az alveoláris hámsejteket,sejtproliferatiókat,II-es típusú pneumocytákat és macrofágokat.A Ki-67, TTF-1 és a MAC387 esetében a jelölt sejteket nagy nagyításon (0.20 mm2) számoltuk,mintánként 50 egymást nem fedő,és egymást követő látótérben.A statisztikai analízishez R szoftvert használtunk.

Az IHC festések értékelésekor kiderült,hogy a humanizált anti-TTF-1 antitestekkel sikeresen kimutathatók a II-es típusú pneumocyták sertés tüdőszövetében.TTF-1 pozitív sejtek jelentősen (p<0.05) emelkedett száma jelezte a sejtproliferatiót heveny esetben,összevetve a kontroll mintákkal.Megfigyelhető a Ki67 és MAC387 pozitív sejtek megtöbbszöröződése is,de a kísérleti állatok relatív alacsony száma és a szórás magas értékei miatt ezeknek az értékeknek a növekedését nem találtuk statisztikailag szignifikánsnak.A cytokeratin jelölés jelezte az I-es,II-es típusú pneumocytákat és bronchiális epithel sejteket is,így ezek a minták nem voltak alkalmasak a sejtszámlálásra.

Mikor a rutin szövettani értékelést összevetettük az immunhisztokémiailag pozitív sejtek számával,a Ki67 antitesttel jelölt minták adatai pozitív korrelációt (p<0.05) mutattak a tüdőbeli elváltozások súlyosságával.