Galamb circovírusok magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése. Agrártudományi

31 OTDK, Agrártudományi Szekció, Állatélettan és állategészségügy I. Tagozat.

Galamb circovírusok magyarországi előfordulása és genetikai jellemzése.

Helyezés: 1

Hallgató: Wladár Zsófia
Szak: Állatorvosi, Képzés típusa: o, Intézmény: Szent István Egyetem, Kar: Állatorvos-tudományi Kar

Témavazetők: Dr. Tuboly Tamás - egyetemi tanár, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar ,
Dr. Cságola Attila - tudományos munkatárs, Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar

A galamb circovírusok (PiCV) okozta fertőzések elterjedtségéről pontos felmérésekre alapozott adatokkal ma még nem rendelkezünk, de ahol ilyen irányú vizsgálatokat végeztek ott a vizsgált állományok 80-100%-os fertőzöttségéről számoltak be. A fertőzés jelentőségét csak becsülni lehet, mert annak ellenére, hogy gyakran csak jellegtelen és enyhe klinikai tünetekben jelentkezik, a fertőzött madarak immunrendszerére gyakorolt károsító hatása közvetett módon a galambok egészségének súlyos fokú romlását, a fertőzött egyedek elhullását okozhatja. Mindez különösen az 1 évnél fiatalabb galambokban játszik szerepet, ahol a legfontosabb tényezőnek tekintik a komplex megbetegedés a „young pigeon disease syndrome” kialakulásában. Idősebb korosztályokban akkor válik kiemelkedő jelentőségűvé, ha a fertőzéssel párhuzamosan valamilyen hajlamosító tényező is jelen van az állományban (pl.: verseny, tojásrakási időszak, zsúfolt tartás, stb.) Ennek következtében a PiCV jelentős hatással van a posta- és húsgalamb tenyészetek egészségi állapotán túl azok teljesítményére és gazdasági értékére is.

Szerkezetileg a PiCV egy egyszálú DNS vírus, capsidja ikozahedrális, burok nélküli. Az eddigi vizsgálatok bizonyítékul szolgálnak arra, hogy bár a PiCV DNS vírus, mégis igen variábilis természetű. A két fő gén közül az ORF1 (nyílt olvasási keret, open reading frame) a replikációs fehérjét kódolja és lényegesen konzervatívabb, mint az egyetlen capsid fehérjét kódoló ORF2. Így az ORF1-nek első sorban a molekuláris diagnosztikában jut szerep, míg az ORF2 esetében a gén elemzése hozzásegít a vírus változékonyságának a nyomon követéséhez, illetve a megfelelő hatékonyságú vakcinák kidolgozásához.

Kutatómunkánk elsődleges célja az volt, hogy megvizsgáljuk jelen van-e és milyen arányban hazánkban a PiCV, a hazai víruspopuláció milyen genetikai viszonyban áll a már ismert vírusgenomokkal, vannak-e eltérések a capsidok aminosav összetételében és melyek azok? Így egy elsődleges felmérést követően a kutatásban elsősorban az ORF2 gének elemzésére fektettünk hangsúlyt. A felmérés eredményeként igazoltuk a vírus magyarországi jelenlétét, és a szekvencia adatok alapján a vírusokat 5 típusba tudtuk sorolni. Megállapítottuk, hogy az egyes típusok capsid fehérjéi között jelentős szekvencia eltérések mutatkoznak. Elsőként állapítottuk meg, hogy a PiCV capsidok változékonyságában nemcsak a sorozatos pontmutációk, hanem bázis triplet deléciók / addíciók és a gének közötti rekombináció is felelős.