31 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, 8B_Geotechnológia, geodézia, műszaki földtudomány Tagozat.
Biomassza és kokszpor brikettálásának vizsgálata
Hallgató:
Pólya Imre Mátyás
Szak: környezetmérnök, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Miskolci Egyetem, Kar: Műszaki Földtudományi Kar
Témavazető: Nagy Sándor - tanszéki mérnök, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
Ma környezettudatos világunkban, a faipariban és a mezőgazdaságban is próbálunk minél kevesebb hulladékot hátrahagyni, illetve a keletkezett hulladékot újrahasznosítani. Ha a mezőgazdaságban termelődött biomassza hulladékot nem komposztáljuk és használjuk fel talajminőség javítására, akkor egy másik módját is találunk a hasznosításának. Jelen esetben a biomassza aprítását követően pellet vagy brikett gyártása, amely azért előnyös, mert mint energiahordozó könnyebben kezelhető, szállítható, és kereskedelmi forgalomba is kerülhet.
A biomassza energiatermelésre való felhasználása különböző technológiákkal lehetséges, pl. égetés, biogáz-előállítás, bioetanol-gyártás, ezek közül a legnagyobb hatékonysági mutatóval a közvetlen tüzelés rendelkezik.
Pellet, illetve brikett gyártása után, az erre a célra kifejlesztett vagy átalakított tüzelőberendezésekben eltüzelhető, így családi házak vagy intézmények fűtésére vagy meleg víz előállítására lehet felhasználni. Az így keletkező CO2 nem minősül szennyezésnek, mivel az növények égetéséből termelődött.
Az ilyen technológia lehetőséget ad arra, hogy a biomasszával együtt más, esetleg önmagában a fent említett tüzelőberendezésekben nem égethető (finom szemcseméretű), ellenben nagy fűtőértékkel rendelkező anyagot (pl. koksz, termokatalitikus eljárás koksz terméke) brikettált vagy pelletált formában elégessünk, és a benne lévő energiát kinyerjük. Így ezek az anyagok sem növelik a lerakott hulladék mennyiségét. Ezen a tématerületen (szén-biomassza együtt brikettálás) a Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet korábban több kutatást végzett.
Mivel a biomassza magában is brikettálható és eltüzelhető, munkám a biomasszához adagolható maximális kokszmennyiség vizsgálatára irányult. A brikettálhatóságot nagyban befolyásolja az anyagok összetételén, szemcseméretén kívül a nedvesség tartalom, a préselési hőmérséklet, illetve a préselési nyomás.
A munkám során dugattyús préssel szisztematikus vizsgálatsort hajtottam végre különböző összetételű koksz-faipari és erdőipari maradékanyagokkal.
A készített tablettákat sűrűségük, húzószilárdságuk alapján minősítettem. Ábrázoltam a tablettasűrűséget és a húzószilárdságot a préselési nyomás függvényében. Meghatároztam a tablettázáshoz szükséges fajlagos munkaigényt.
A laboratóriumi kísérletek alapján meghatároztam a megfelelő brikettminőség érdekében szükséges összetételt (maximális koksztartalom) és a préselés paramétereit (préselési nyomás, hőmérséklet).