Mágneses mérések a Csereháton, egy érctest múltbeli kialakulásának nyomozása Fizika, Földtudományok és Matematika

31 OTDK, Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Geofizika Tagozat.

Mágneses mérések a Csereháton, egy érctest múltbeli kialakulásának nyomozása


Helyezés: 2

Hallgató: Czeglédi Balázs
Szak: Földtudományi mérnöki mesterképzés, Képzés típusa: msc, Intézmény: Miskolci Egyetem, Kar: Műszaki Földtudományi Kar

Témavazetők: Dr. Szabó Norbert Péter - adjunktus, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar ,
Dr. Németh Norbert - adjunktus, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar


A Cserehát – Észak-Magyarország elfeledett tája – a Bódva és a Hernád folyók által határolvaterül el. Ez, az ország több szempontból elhanyagolt, de azzal együtt elbűvölő vidéke, földtaniés geofizikai vonatkozásban egyaránt tartogat érdekes vonásokat. Dolgozatomban a Cserehátterületének kis részén – Irota és Gadna között – végzett geomágneses mérések és földtanimegfigyelések eredményeit és azok interpretációját mutatom be.

A területen paleozóos és kainozóos képződmények találhatóak, melyek közül alegidősebb az Irotai Formáció. Ez nagy szervesanyag-tartalmú, sötét színű agyagpalából ésvilágosabb színű kovapalából áll. Az ilyen formációkhoz gyakran színes- és nemesfém-ércesedések kapcsolódnak. A MÉV által 1960-as években mélyült uránkutatásra irányulófúrásokból ennek a képződménynek jelentős pirrhotintartalmát ismerjük, mely erős mágnesestulajdonsággal rendelkező ásvány.

A 2011 nyarán végzett geofizikai mérést a területen folyó földtani előkutatás részekéntvégeztem a Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Földtan – Teleptani IntézetiTanszék és a Geofizikai Intézeti Tanszék, valamint a Rotaqua Kft. munkatársaival. A méréstOverhauser GSM-19 típusú protonprecessziós magnetométerrel végeztük, 12 szelvény mentén
összesen 1625 mérési ponton, alsó és felső állásban. A mérés célja a területen korábban légimágneses mérésekkel kimutatott mágneses anomália helyzetének pontosítása, illetve azanomáliát okozó mágneses ható helyének megadása. A feldolgozás és a földtani interpretációután sikerült megközelítő információt szolgáltatni a mágneses test helyére vonatkozóan. Amodellalkotás interaktív inverziós szoftverrel történt, előre modellezési módszert alkalmazva.

A geofizikai modellezéssel kapott test és a fúrásokban megfigyelt magaspirrhotintartalmú képződmények térben egybeesnek, így nagy valószínűséggel ez okozza aterületen mért mágneses anomáliát.