Adatpótlás nagy mélységű geotermikus kutatás tervezéséhez Fizika, Földtudományok és Matematika

31 OTDK, Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció, Hidrogeológia Tagozat.

Adatpótlás nagy mélységű geotermikus kutatás tervezéséhez

Helyezés: 1

Hallgató: Fejes Zoltán
Szak: Hidrogeológus Mérnök, Képzés típusa: msc, Intézmény: Miskolci Egyetem, Kar: Műszaki Földtudományi Kar

Témavazetők: Szlabóczky Pál - ny. geológusmérnök, \N \N nyugalmazott geológusmérnök,
Dr. Szűcs Péter - intézeti tanszékvezető, egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Szerencs a turisztikailag növekvő forgalmú Tokaji-régió kapuja, ahol növekvő igény jelentkezik egy nagyobb forgalmú, nyáron szabadtéri termálfürdő létesítésére. A közelmúltban szépen felújított régi Községi Fürdőhöz a közelben kilépő forrás vizét melegítik, ám a fejlesztéshez további kutatások szükségesek. A munkám témája ehhez kapcsolódik, melyben kezdetben egy nagyobb terület komplex geológiai és hidrogeológiai vizsgálatát végeztem, majd ezt folyamatosan szűkítettem le Szerencsre illetve közvetlen környezetére.
A dolgozatom fő feladata, hogy a kb. 2000 méter mélységben várható medencealjzatig megkeressem a fürdővízpotenciált, de a kutatott területen nem rendelkezünk elég nagymélységű adattal. A vizsgált területem morfológiailag kettős jellegűnek mondható, mivel a hegység és az Alföld határán nyúlik el, de jelentős hatású még a területet átszelő nagyszerkezeti vonal is. A dolgozatom stratégiája három pontot érintve kutatja az adatpótlási lehetőségeket. Az első adatpótlási lehetőség, nagytérség mélyfúrási kútjainak és földtani kutatófúrásainak adatait begyűjteni, rendszerezni, feldolgozni és következtetéseket vonni le a vizsgált területre vonatkozóan. A területen található kutak és fúrások alapján meg tudtam határozni a területre jellemző vulkanoszediment üledéksort (láva és utóvulkáni kvarcit betelepülések), valamint a pannon rétegek fekvését. Nagy probléma a nagy mélységben található ismeretlen elhelyezkedésű, ismeretlen összetételű medencealjzat is. A területen csak kisszámú előzetes kutatás folyt, ezért kevés adat áll rendelkezésre. Ennek ellensúlyozására, nagy térségből gyűjtöttünk ismereteket (74 fúrás) és a mélységi miocén képződmények hegyvidéki kibúvásait is figyelembe vettem. A második adatpótlási lehetőség, a hegységi kibúvások hidrogeológiai vizsgálata, majd ezen adatok extrapolálása a mélység felé. Végül a fejlődéstörténetből való következtetéseket tárgyalom, mint lehetséges adatpótlási lehetőséget.
Az így kapott ismeretek alapján Szerencs külterületi határán belül lehatároltam egy térrészt, ami a későbbi részletesebb mélységi geofizikai kutatások szempontjából érdekes lehet.