Avarlebontó képesség meghatározására irányuló vizsgálati módszerek összehasonlítása egy hazai kisvízfolyás esetén Biológia

31 OTDK, Biológia Szekció, Hidrobiológia I Tagozat.

Avarlebontó képesség meghatározására irányuló vizsgálati módszerek összehasonlítása egy hazai kisvízfolyás esetén

Különdíj: t

Hallgató: Kacsala István
Szak: Környezettan B.Sc., Képzés típusa: bsc, Intézmény: Pannon Egyetem, Kar: Mérnöki Kar

Témavazető: Kovács Kata - tanársegéd, Pannon Egyetem Mérnöki Kar

A makrozoobentosz szervezetek funkcionális táplálkozási csoportjai jelentős szerepet töltenek be az anyag és energiaáramlásban. Az alacsonyabb rendű patakokban az aprító szervezetek nagymértékben rá vannak utalva az allochton szerves anyagokra.

Munkám során arra voltam kíváncsi, hogy az általam alkalmazott három terepi eszköz (avarzsák, avardoboz, avarhenger) közül melynek a használatával lehet pontosabban megismerni az aprító szervezetek lebontó tevékenységének feltételezett ütemét. Valamint ki akartam azt is deríteni, hogy melyik eszközt preferálják jobban az aprítók, és milyen sebességgel bomlik az általam használt avartípus (Populus tremula) a különböző eszközökben. A vizsgálat helyszínéül egy dombvidéki kisvízfolyást, a Vázsonyi-sédet választottam.

Eredményeim szerint a „k” avarbomlási együttható a különböző eszközökben általában a „gyors” kategóriába esett. Az összes eszközben a domináns aprító faj a Gammarus fossarum volt. Ez a faj az eszközök közül az avarhengert preferálta legjobban. A hengerben található egyedek száma 46 százalékkal több volt, mint az avardobozban; és 69 százalékkal több, mint az avarzsákban.

Az aprító szervezetek és a mikrobiális bomlás hatásának szétválasztása érdekében a mintákban az ergoszterol mennyiséget is meghatároztam, ami utal a gombák által végzett lebontó folyamatok aktivitására. A mikrobiális folyamatokat feltehetően a vízkémiai paraméterek nem befolyásolták, mert a patak vize főionokra nézve jó állapotú.