Jövőkép és családtervezés az egyetemisták körében Orvos- és Egészségtudományi

31 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Primer prevenció a gyermekgondozásban és az édesanyáknál Tagozat.

Jövőkép és családtervezés az egyetemisták körében

Hallgató: Hornyák Henrietta
Szak: Egészségügyi gondozás és prevenció- Védőnő , Képzés típusa: bsc, Intézmény: Miskolci Egyetem, Kar: Egészségügyi Kar

Témavazető: Dr. Kiss-Tóth Emőke - Főiskolai tanár, Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar

Bevezetés
Hazánkban a népességszám stabilizálásához családonként 2,4 gyermek születésére lenne szükség, ennek ellenére mindössze 1,3 gyermek születik meg (Kopp, 2008).
Felmértük, hogy az egyetemista fiatalok jövőképében hogyan viszonyul egymáshoz a családalapítás és a karrierépítés, hogy a megkérdezett fiatalok hány gyermeket szeretnének, és mikorra tervezik az elsőt, valamint vizsgáltuk a szülői minta befolyásoló hatását.
Anyag és módszer
Kérdőíves adatfelvételt végeztünk a 2011. évben a Miskolci Egyetem három karán (Egészségügyi, Gépészmérnöki és Informatikai, Bölcsészettudományi Kar) 417 hallgató vett részt a vizsgálatban (232 lány, 185 fiú).
Eredmények
Az egyetemisták fontosság alapján rangsorolták a „házasság”, „gyermek”, „anyagi jólét”, „diploma megszerzése”, „biztos munkahely” és „stabil párkapcsolat” dimenziókat. Többeknek a diploma megszerzése mellett a stabil párkapcsolat a legfontosabb. Mindkét nem vonatkozásában a házasság és gyermekvállalás áll az utolsó két helyen azzal a különbséggel, hogy a lányoknak a házasság, a fiúknál a gyermekvállalás fontosabb. A megkérdezettek átlagosan 2,1 gyermeket terveznek, a lányok átlagosan 27, a fiúk pedig 29 éves korukban vállalnák elsőt. A családi minta meghatározó, mivel közel annyi gyermeket szeretnének a hallgatók, mint ahány gyermeket nevel az ő családjuk, csupán a három gyermeket nevelő családoknál észlelhető jelentős eltérés: a mintában szereplő 7,1 %-kal szemben csak 1,8 % követné a családi tradíciót. Rangkorrelációs statisztikai számítás alapján legtávolabb a fiúk és lányok tervei állnak egymástól, itt a legalacsonyabb az együttható értéke (ró=0,935). Legközelebb a bölcsész és gépész fiatalok jövőképe áll egymáshoz, az értékrangsoraik közötti összefüggés szoros (ró=0,988).
Következtetés
Megfelelő intézkedésekkel és családbarát környezet kialakításával növelhetnénk az egyetemisták gyermekvállalási kedvét (rugalmas órarend kialakítása, mini bölcsődék, baba-mama helyiségek). Kutatásunk eredményei kapcsán csatlakozunk Kopp Mária által alapított „Három királyfi három királylány” mozgalomhoz, melynek célkitűzése, hogy a felsőfokú végzettséget szerző fiatalok a biológiai és pszichológiai szempontból ideális életkorban vállalhassanak gyermeket.