Inzulin pumpa hatása az 1-es típusú diabéteszes gyermekek és serdülők életminőségére Orvos- és Egészségtudományi

31 OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Secunder prevenció - családorvoslás Tagozat.

Inzulin pumpa hatása az 1-es típusú diabéteszes gyermekek és serdülők életminőségére

Hallgató: Monori Barbara
Szak: Védőnő, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Miskolci Egyetem, Kar: Egészségügyi Kar

Témavazető: Lukács Andrea - gyakorlati oktató, Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar

Inzulin pumpa hatása az 1-es típusú diabéteszes gyermekek és serdülők életminőségére

Célkitűzés: Összehasonlítsuk validált kérdőív segítségével a napi többszöri inzulinadagolást végző (TI) és inzulin pumpát (IP) használó 1-es típusú diabéteszes fiatalok életminőségét.
Anyag és módszer: 281 fő 1-es típusú diabéteszes fiatalt vizsgáltunk (IP 112, TI 169). Átlagos HbA1c IP: 8,63 ±1,45 TI: 8,61 ±1,59; átlagos diabétesz időtartam IP: 5,90 ±2,82, TI: 4,81 ±3,11 volt. Az életminőséget a PedsQL általános és diabétesz moduljával vizsgáltuk.
Eredmények: Az IP csoport általános életminősége szignifikánsan kedvezőbb volt mind a gyermeki kérdőívben (Gyk) (IP: 81,78 ±9,14 vs. TI: 77,85±10.83 p=0,003), mind a szülői kérdőívben (Szk) (IP: 79,01 ±8,97 vs. TI: 75,30 ±10,47; p=0,006). Az eltérést az érzelmi állapotban megnyilvánuló különbség okozta (Gyk: IP: 75,13 ±15,43 vs. TI: 67,52 ±16,69; p=0,000, Szk: IP: 72,08 ±15,02 vs. TI: 64,02 ±15,79; p=0,000). Az IP csoport jobb iskolai teljesítményről számolt be (Gyk: IP: 75,45 ±14,09 vs. TI: 71,57 ±15,66; p=0,045). A szülői kérdőív ezt nem erősítette meg, ellenben a fizikai állapotban jobbnak vélték a szülők az IP fiatalokat (IP: 80,64 ±9,67 vs. TI: 77,86 ±10,07; p=0,031). Az IP fiatalok kevésbé szenvedtek a diabétesz testi tünetei miatt (Gyk: IP: 66,89 ±12,25 vs. TI: 62,23 ±13,24; p=0,003, Szk: IP: 65,37 ±11,61 vs. TI: 60,53 ±12,29; p=0,002), és kevésbé aggódtak a betegség felett (Gyk: IP: 71,54 ±20,24 vs. TI: 64,76 ±20,20; p=0,005, Szk: IP: 66,71 ±20,54 vs. TI: 59,69 ±22,53; p=0.020). A két csoport metabolikus kontrollja között (HbA1c) nem volt szignifikáns eltérés. Az F-próba azt mutatta, hogy az életminőség érzésre mind a nem (F=6,272; p=0,013), mind az intenzív terápia módja (F=10,016; p=0,002) szignifikánsan hatással volt. A Pearson-féle korrelációs együttható csak a diabétesz időtartamával mutatott szignifikáns kapcsolatot r=-0,119; p=0,046. A regressziós modellben az általános életminőséget az inzulin terápia módja (ß=-0,212, p=0,000), a nem (β=-0,145, p=0,014) és a diabetes időtartama befolyásolta (β=-0,118, p=0,048) szignifikánsan.
Következtetés: A fiatalok metabolikus kontrollja független volt a terápia módjától. Az jobb általános életminőséget az inzulin pumpa használata, a fiú nem és a rövidebb diabétesz időtartam befolyásolta kedvezően. A pumpás fiatalok kevésbé panaszkodtak a diabetes szomatikus tüneteire, illetve kevésbé aggódtak a hypoglikémia, a késői szövődmények és a kezelés hatékonysága miatt.