Változtatásmenedzsment stratégiák a gyakorlatban Közgazdaságtudományi

31 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Stratégiai és változ(tat)ás menedzsment I. Tagozat.

Változtatásmenedzsment stratégiák a gyakorlatban

Különdíj: t

Hallgató: Molnár Imre
Szak: Vezetés és szervezés, Képzés típusa: ma, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Közgazdaságtudományi Kar

Témavazető: Dr. Székely Csaba DSc - egyetemi tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Változás és változtatás mindannyiunk életének szerves része. Ha már belekényszerülünk a változások elviselésébe, akkor célszerű azokra felkészülni.

Noha a hazai vállalkozások vezetői tudják ezt, mégis az a jellemzőbb, hogy az alapos felkészültség hiánya sikertelenséghez vezet. A menedzserek az esetek többségében még az általuk egyébként kívánatosnak ítélt változtatási folyamat eredményes lefolytatásához sem kérnek külső segítséget. A megvizsgált 50 cég esete azt a furcsa jelenséget mutatja, hogy a vállalkozások ugyan gyakran döntenek tanácsadó cég bevonása mellett, mégsem ítélik munkájukat fontosnak a végső célállapot elérésében.

Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a hazai vállalkozások mennyire tudatosan kezelik a cégüket érintő változtatásokat. Célom az, hogy rávilágítsak az alapos felkészülés, felkészültség fontosságára. Megvizsgáltam, hogy létezik-e egyedi gyakorlati módszertan, amit a vezetők követnek vagy csak ösztönösen oldják meg a problémát.

Különösen érdekelt, hogy a vállalatok megerősítik-e azt a feltételezést, miszerint a változtatás szempontjából kulcs munkakörökben dolgozóknak érdemes egyedi kommunikációs-, és akciótervet kidolgozni. Ehhez kérdőíves felmérést végeztem 50 cég körében, és 3 személyes interjún mélyebbre ástam a változtatás, vezetői attitűd témakörében. Bár továbbra is hiszem, hogy a Kotter - féle nyolclépéses modell kiegészítésre vár, a válaszadók csak elenyésző része értett velem egyet.

Dolgozatomban részletesen bemutatom a kutatás eredményét, nagyobb hangsúlyt fektetve az imént leírt megdőlt hipotézisre, és arra a megerősítésre, hogy habár négy jól kidolgozott stratégia és szép számú változtatási folyamat modellek állnak rendelkezésre, a cégek jellemzően semmiféle módszertant nem követnek, sok esetben még egy bevont tanácsadócéggel kiegészülve sem. Leginkább saját belső szervezeti modelljükben és felhalmozott tapasztalati módszereikben bíznak.

Dolgozatomban röviden érintem a valódi tettvágy és az annak imitálása közötti különbséget is. Ennek azért látom jelentőségét, mert – ahogy a kutatási eredmények is visszaigazolták - sok változtatási kezdeményezés a valódi vezetői elkötelezettség hiányában vall kudarcot. Meggyőződésem, hogy sok cégvezető nem tud különbséget tenni a valódi és az „áltettvágy” között. Ha ezen változtatni tudnánk, közelebb kerülnénk a sikerhez.