Fejlődő Ázsia és a válságok Közgazdaságtudományi

31 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Világgazdaság, globalizáció - Világgazdasági problémák Tagozat.

Fejlődő Ázsia és a válságok

Különdíj: t

Hallgató: Nedelka Erzsébet
Szak: nemzetközi gazdaság és gazdálkodás , Képzés típusa: ma, Intézmény: Nyugat-magyarországi Egyetem, Kar: Közgazdaságtudományi Kar

Témavazető: Dr. Blahó András CSc - egyetemi tanár, Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar

Számos publikációban olvasható, hogy a fejlődő ázsiai országokat a globális válság sokkal enyhébben érintette, mint a nyugati fejlett országokat. A szakirodalom szintetizálása közben az alábbi kérdések merültek fel bennem: Miért érintette a vizsgált országokat enyhébben a globális válság? Talán az ázsiai válság (Japán esetében a 90-es évek válsága) utáni erőteljes növekedésnek köszönhető, hogy ilyen könnyen túllendültek a válságon? Vagy az ázsiai válság idején a gazdaságba épített fékeknek, melyek időben jelezték a problémákat? Esetleg a szociális háló kiépítettsége (mely által szinten tudták tartani a belső keresletet) az ami az országok kedvező teljesítményét segítette? Vagy nem is az ázsiai válságnak köszönhető, hogy az általam vizsgált kilenc ország egyértelműen túl van a válságon, hanem a sokat hallatott világgazdasági integrációjuk mértéke védte meg őket? Egyáltalán mivel mérhető egy ország világgazdasági integrációja?
A kérdések jelentős részének megválaszolásához szekunder forrásokra, illetve statisztikai adatokra támaszkodtam. Az integrációval kapcsolatos kérdések megválaszolásához pedig három mutatót vettem alapul, melyekből kiszámoltam a vizsgált országok külkereskedelmi, illetve a pénzügyi nyitottságát és vontam le következtetéseimet.
A vizsgálataimra épülő főbb következtetéseim a következők: A vizsgált országok mindegyikére elmondható, hogy az ázsiai válság következtében sokkal stabilabb pénzügyi rendszerrel rendelkezet, mint 1990/1997 előtt. A kormányok legfontosabb célkitűzése volt a nemzetközi valutatartalék megnövelése, az évről évre elérendő pozitív költségvetési egyenleg, melynek köszönhetően a kormány számára tartalékok álltak a rendelkezésére. Ezen tartalékokból pedig különböző kiadási jogcímeken gazdaságösztönző csomagokat és jóléti kiadásokat tudták finanszírozni. Továbbá kereskedelmük intraregionális jellege miatt egymást „segítették” az országok a globális válság leküzdésében.
A vizsgált országok alapján elmondható, hogy bár mindegyikre kihatott a válság, ellenben nem mindegyikben volt válság; továbbá a válság ellenes intézkedéseik mindegyike a belső fogyasztás növelését és az alacsony jövedelműek segítését célozta adócsökkentéssel, közvetlen támogatással, infrastruktúrafejlesztéssel és a foglalkoztatás ösztönzésével.