A politikai nevelés szerepe a civil társadalom kifejlődésében és a vezetők rekrutációjában Magyarországon a rendszerváltozás után Társadalomtudományi

31 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Politikatudomány II. Tagozat.

A politikai nevelés szerepe a civil társadalom kifejlődésében és a vezetők rekrutációjában Magyarországon a rendszerváltozás után


Hallgató: Kemény Zsuzsa
Szak: Politikatudomány, Képzés típusa: ma, Intézmény: Miskolci Egyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazető: Fekete Sándor - egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar


Dolgozatom témája a politikai nevelés szerepének értelmezése a rendszerváltozás utáni Magyarországon illetve a Német Szövetségi Köztársaságban 1945 és 1989 között, annak tükrében, hogy hogyan fejlődött a civil társadalom, illetve mennyiben befolyásolta/befolyásolta-e a civil társadalom és a politikai kultúra fejlődését a tudatos politikai nevelés.

A politikai nevelés fontos diszciplína a politikatudományon belül, bár kutatása — különösen a harmadik hullámban demokratizálódott országokban — meglehetősen alulreprezentált. Ezzel szemben Nyugat-Európa országaiban, s az Amerika Egyesült Államokban hagyományosan fontos szerepet tölt be, a demokratizálódás magatartási aspektusainak vizsgálata szempontjából.

Előfeltevésem az, hogy Magyarországon nem beszélhetünk ténylegesen tudatos demokráciára nevelésről. Ez abból adódik, hogy a szovjet blokk egyik államaként nyugati beavatkozás, segítség nélkül ment végbe hazánkban a rendszerváltozás, s a vezetők figyelme elsősorban a demokratikus intézményrendszerek kiépítésére vetődött. A rendszerváltozás elsődleges feladata az intézmények átalakítása volt, hiszen a szocialista rendszerekben minden hatalom az állampárt kezében összpontosult, s így olyan alapvető demokratikus lépéseket kellett megtenni, mint a hatalmi ágak elválasztása, a bírói hatalom függetlenségének megteremtése, a szabad pártverseny engedélyezése, a választási rendszer átalakítása, stb. Így elterelődött a hangsúly arról, hogy az embereket megtanítsák arra, hogy hogyan vegyenek részt ezen intézmények hatékony működtetésében.

Dolgozatomban azt kívánom részletesebben feltérképezni, hogy ennek ellenére érezhető-e mégis a kialakulóban lévő civil társadalom aktív tagjain a tudatos demokratikus értékrend-követés, vagyis pótolta-e a demokráciára nevelésben az állam hiányosságait egy-egy szervezet, írás vagy egyéb.