A mélyszegénységben élő cigány tanulók iskolai motivációja alapítványi úton létrehozott intézményekben Társadalomtudományi

31 OTDK, Társadalomtudományi Szekció, Kulturális és szociálantropológia II. Tagozat.

A mélyszegénységben élő cigány tanulók iskolai motivációja alapítványi úton létrehozott intézményekben

Hallgató: Orbán Tímea
Szak: Kulturális antropológia, Képzés típusa: ma, Intézmény: Miskolci Egyetem, Kar: Bölcsészettudományi Kar

Témavazetők: Dr. Kotics József - egyetemi docens, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar ,
Osgyáni Gábor - óraadó oktató, Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar

A dolgozatban vizsgált téma problematikája abban áll, hogy a mélyszegénységben élő cigány tanulók iskolai sikertelenségeik hozzájárulnak ahhoz, hogy nem tudnak sikeresen beilleszkedni az adott közösségekbe, majd ennek eredményeképpen a társadalom egészébe, illetve nehezíti munkaerőpaci elhelyezkedésüket is. Hipotézisem szerint a mélyszegénységben élő cigány tanulók oktatásához a hagyományos oktatási rendszer módszereitől eltérő oktatásra van szükség. Ennek oka a vizsgált csoport szociokulturális hátterében fellépő sajátosságokban keresendő. A Pályázati úton támogatott projektek hatékonyabb motivációs eszközöket képesek alkalmazni, és elérik a felzárkóztatást azzal, hogy nagyobb figyelmet fordítanak az egyéni igényekre illetve a tehetséggondozásra. Kutatásom során a Sajókazai, Dr. Ámbédkár Gimnázium és a Szendrőben működő Kincses Sziget Tanoda Hálózat által létrehozott tanodát vizsgáltam.

Célkitűzésem, hogy bemutassam az említett szocializációs sajátosságokat, és az ezekbőll fakadó tanulás iránti motiválatlanság okait. Ezek a sajátosságok főként a mélyszegénység problematikájához köthetők. Dolgozatomban többek között Forray R. Katalin és Hegedűs T. András tanulmánya került elemzésre, mely a sajókazai és a szendrői településhez hasonló lokális közösségekben élő cigány családokat vizsgálja Jász-nagykun- Szolnok, Esztergom, Komárom, Nógrád és Fejér megyében. További célom, a vizsgált projektek által létrehozott intézményekben a tanulók motiváltságának, és a két intézmény motiváló eszközeinek bemutatása. A Dr. Ámbédkár Gimnázium egy második esély Gimnázium, amely az oktatási rendszerből kipergett középiskolás korú diákoknak kínálja fel az érettségi megszerzésének lehetőségét. A Szendrőben működő tanoda fő célja a felzárkóztatás és tehetséggondozás az egyéni fejlesztés segítségével.

Módszereim között szerepelt a félig strukturált interjúk készítése, a kérdőíves vizsgálat, illetve a résztvevéses megfigyelés. Az így kapott eredmények elemzésével vontam le következtetéseimet a hipotézisre vonatkozóan.