Tripszek (Thysanoptera) és ragadozó virágpoloskák (Orius sp.) előfordulásának vizsgálata paprikahajtatásban Agrártudományi

31 OTDK, Agrártudományi Szekció, Növényvédelem I. Tagozat.

Tripszek (Thysanoptera) és ragadozó virágpoloskák (Orius sp.) előfordulásának vizsgálata paprikahajtatásban

Helyezés: 2

Hallgató: Gódor Fruzsina Ágnes
Szak: Kertészmérnöki, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Szent István Egyetem, Kar: Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

Témavazető: Kassai Tamás - tanszéki mérnök, Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar

Magyarországon a legnagyobb felületen hajtatott zöldségnövény a paprika, melynek legnagyobb jelentőségű kártevője a nyugati virágtripsz (Frankliniella occidentalis). Zöldséghajtatásban a növényvédelmi fejlesztések iránya az integrált növényvédelem (IPM), mely a károsítók természetes ellenségeinek alkalmazását is magába foglalja.

A tripszek elleni biológiai növényvédelemben alkalmazott természetes ellenségek közül a virágpoloskák (Orius sp.) a leghatékonyabbnak, a tripszek elleni védekezés gerincét alkotják.

Vizsgálatom célja a kártevő (Thysanoptera) és a természetes ellenség (Orius sp.) populációdinamikájának nyomon követése volt. Arra a kérdésre kerestem választ, hogy milyen a betelepített ragadozó szervezet hatékonysága, valamint hogyan változik a vizsgált fajok térbeli és időbeli eloszlása.

Vizsgálataimat A GAK Kft. Kertészeti Tanüzemében (Gödöllő) fűtetlen fólia alatti hajtatásban végeztem.

A paprikavirágokban megbújó virágpoloskák és tripszek egyedszámának változását 6 héten át (2010.07.26.-2010.09.03.) követtem nyomon, naponta hét alkalommal (07:00 – 19:00, minden páratlan órában). Ez 210 mérést jelentett, minden esetben 5 parcellában 10 virágot vizsgáltam meg, összesen 10500 darabot. A virágpoloskák esetében az időbeli eloszlás mellett a térbeli eloszlást is vizsgáltam. Összesen 2167 Orius sp. imágót és 2119 lárvát számoltam meg. A vizsgált állományban 30 percenként mértem a hőmérsékletet (°C) és a relatív páratartalmat (RH%).

Az adatok kiértékelése alapján elmondhatom, hogy a ragadozók betelepítése után néhány héttel a tripszek egyedszáma jelentős mértékben lecsökkent, majd a vizsgálat végéig a kártételi szint alatt maradt. A rovarok egyedszámának napszakos változása alapján mindkét faj esetében megállapítható olyan időpont, amikor legnagyobb számban fordultak elő a paprika virágában. A tripszek egyedszáma 13 órakor, míg a virágpoloskák egyedszáma 19 órakor érte el a legmagasabb értékeket. A ragadozó virágpoloskák térbeli eloszlásának vizsgálata alapján megfigyeltem, hogy a lárvák a fóliasátor középső területein tartózkodnak legnagyobb egyedszámmal. A tripsz és a virágpoloska populációk közötti összefüggés-vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a rovarok egyedszámának összevetését 5-13 napos eltéréssel kell végezni, ugyanis ebben az esetben kaptam a legnagyobb összefüggéseket. A rovarok száma és a környezeti tényezők korreláció vizsgálata során, a hőmérséklet és a virágpoloskák száma között találtam összefüggést.