Miskolci városkapuk története és topográfiai vizsgálata Műszaki Tudományi

31 OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, 7A_Építészet és építészettörténet Tagozat.

Miskolci városkapuk története és topográfiai vizsgálata

Hallgatók: Hitró Ágnes
Szak: Építész, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Debreceni Egyetem, Kar: Műszaki Kar,
Hitró Enikő
Szak: Építész, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Debreceni Egyetem, Kar: Műszaki Kar

Témavazető: Szalai András Dla - óraadó, Debreceni Egyetem Műszaki Kar

A TDK dolgozat témája, témaválasztás

Dolgozatunk a miskolci városkapukról,- Győri kapu, Szentpéteri kapu, Zsolcai kapu, Csabai kapu- azok kialakulásáról, lokális, funkcionális változásairól szól.
Miskolci lakosok lévén a témaválasztás kézenfekvőnek tűnik, ugyanakkor személyes élmények is állnak a háttérben: gyerekkorunkból gyakran feldereng helyi újságokból, híradóból, szülőktől, hogy a Szentpéteri kapuban a Megyei kórház, a Győri kapuban az „Ifi-ház” van, akkor a „kapu” szó számunkra, - mint sok kisgyerek számára - egy vizuálisan jól beazonosítható átjárót, határt jelentett, amit be,- és ki lehet nyitni. Később tudatosult bennünk, hogy ezek az elnevezések Miskolc egyes településrészeinek, utcáinak nevét illetik, az országban egyedülálló módon, melyek a négy égtájnak megfelelően határolják a várost.
Akkori „megvilágosodásunkból” következik, hogy most „érett lokálpatriótaként” ezen megnevezések történetével mélyebben megismerkedjünk, ezért örömmel és izgatottan láttunk neki a kutató munkának. Petőfi versét idézve: „Lenn az alföld tengersík vidékin
Ott vagyok honn,..” Számára az Alföld, számunkra, a „fenyvesekkel vadregényes táj „a Bükk lába jelenti az otthont, ahova minden héten hazahúz a szívünk.
Dolgozatunk bevezetésében Miskolcról és a négy kapu kialakulásának történetével foglalkozunk, majd áthatóbban vizsgáljuk a Győri kaput építészeti szempontból, topográfiai eszközök segítségével.
Dolgozatunk megvalósításához konzulenseinken kívül, érdemi és szakmai segítségét nyújtottak a II. Rákóczi Ferenc Megyei könyvtár (Miskolc) dolgozói, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Levéltár dolgozói, személy szerint, Bodnár Tamás helytörténész, illetve külön köszönet Dr. Dobrossy István történésznek. Nevéhez számos publikáció, könyv írása, szerkesztése és lektorálása fűződik.