A munkaerőpiaci helyzet és a versenyképesség alakulása a Visegrádi országokban Közgazdaságtudományi

31 OTDK, Közgazdaságtudományi Szekció, Foglalkoztatás-politika Tagozat.

A munkaerőpiaci helyzet és a versenyképesség alakulása a Visegrádi országokban

Helyezés: 3

Hallgató: Pardi Viktória
Szak: Nemeztközi gazdálkodás, Képzés típusa: bsc, Intézmény: Miskolci Egyetem, Kar: Gazdaságtudományi Kar

Témavazető: Lipták Katalin - egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar

A dolgozatom témája a Visegrádi országok versenyképességi helyzetének értékelése két humán tényező, a munkaerőpiac és a demográfiai folyamatok, valamint egy harmadik mutató, a munkatermelékenység alapján. Az elemzésemben a 2000–2009 közötti periódus folyamatait vizsgálom, különös tekinttel a munkaerőpiaci problémákra és azok versenyképességre gyakorolt hatására. A kutatásom célja az említett versenyképességi komponensek kapcsolatának feltárása mellett, a versenyképesség fogalmának értelmezése, azaz annak tisztázása, hogy a versenyképesség és a gazdasági növekedés azonos, vagy eltérő fogalmak-e. Az értékelésben továbbá figyelmet fordítok Magyarország romló versenyképességi helyzetére és a régiók vizsgálatára is.

A dolgozatom három fő részből tevődik össze. Az első szakaszban a Visegrádi országok általános gazdasági helyzetének jellemzésével, valamint a versenyképesség fogalmának értelmezésével foglalkozom, kitérve a Visegrádi Négyek versenyképességi pozícióinak értékelésére az intézményi rangsorok alapján.

A második fejezetben térek csak rá a versenyképességi tényezők elemzésére. Először is a Visegrádi Négyek munkaerőpiaci helyzetének összehasonlításával foglalkozom, ezen belül is azt viszgálom meg, hogy az egyes országoknak milyen foglalkoztatási problémákkal kellett szembenézniük és milyen eszközökkel kezelték azokat. Ezután a demográfiai trendek – az elöregedés és a népességfogyás – okozta problémákat elemzem. Hipotézisek felállításával az eltartási teher mértékét, valamint a születési és halálozási ráta kapcsolatát vizsgálom meg, majd részletezem, hogy a Visegrádi országok milyen intézkedéseket tettek a negatív folyamatok megfékezése érdekében. Ezt követően a munkatermelékenység és a vele összefüggő mutatók – a foglalkoztatási ráta, a teljes GDP és a bérek – kapcsolatának feltárására térek ki a versenyképesség függvényében.

A harmadik részben, pedig regionális szintű vizsgálatokat végzek arra vonatkozóan, hogy a munkaerőpiacnál tett országos szintű megállapításokat igazolják-e a régiók. Emellett megnézem a régiók egy főre jutó GDP-jének alakulását és egyéb versenyképességi tényezők bevonásával összehasonlítom a periférikus és a válság régiók versenyhelyzetét a központi területekével.

Végül tisztázom az összefüggéseket és következtetést vonok le arra vonatkozóan, hogy a Visegrádi Négyek versenyképességi szempontból egységet képeznek-e vagy sem.